Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

társadalmi elfogadottság fokmérőjének tekintették, ezért igyekeztek a tagsági jogot minél előbb megszerezni. 1885-ben a miskolci Nemzeti Kaszinó 193 helybéli tagjából 50 zsidó származású.

159 A széles, országos kapcsolatokkal rendelkező bankigazgatók többnyire elnyerték az udvari tanácsos címet és a Ferenc József rend valamelyik fokozatát. Az aktív politizálás nem volt rájuk jellemző, legfeljebb a közös vámterület fenntartásának kérdésében foglaltak állást a Kereskedelmi és Iparkamarában, amikor e kérdés időről időre, a gazdasági kiegyezések megújításának időszakában felvetődött. A második típusba tartozók az 1848 előtt polgárjogot nyert személyek utódaiból kerültek ki. Az ő vagyonuk eredete is többnyire a kereskedés, mint a Lichtensteinek esetében vagy saját iparvállalataik voltak, mint a Radvány családnak. A kereskedelemből származó tőkét ez a csoport is háztulajdonba fektette, de ők a földbirtoknak nagyobb jelentőséget tulajdonítottak. Családi hagyományaik a politikai érdeklődés előterében tartották személyüket. Mmdkét típusba tartozók valamennyien virilis tagjai a város önkormányzatának és nem ritka, hogy azon belül 4-5 bizottságba is beválasztják őket. Építkezéseik révén ízlésük rányomta bélyegét a városképre, aminek legszemléletesebb példája Koós Soma gazdaköri székházának vagy saját, Széchenyi utcai lakóházának a stílusa. Mindkettő kifejezte a nagypolgárit követni akaró életmódját. Lakóházát, azt a belső márvány burkolatos, emeletes épületet, rizalitos homlokzata miatt „görög ház"-ként emlegették. 12. tábla A legtöbb adót fizető tisztviselők stabilitása 1872 1876 1881 1885 1890 1898 1900 1909 1917 Össz. -ben újonnan belépettek között még előforduló (A), ill. közülük itt utoljára szereplő személyek száma A 13 A B A B A B A B A B A B A B A B 1872 1 7 4 17 1876 1 3 6 6 4 19 1881 7 1 2 7 3 16 1885 6 2 4 3 2 1 14 1890 6 3 2 1 1 1 1 1 10 1898 2 1 1 2 1 5 1900 1 1 1 1 5 2 8 1909 1 1 1 1 1 3 1 1 13 1917 2 6 4 5 3 13 159 VANCZA M. 1885.