Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

hamar népszerű lett a városban, amit az is mutat, hogy virilizmusa mellett választottként is joga lett volna a képviselő-testületi tagsághoz. Az 1872-es ipartörvény értelmében szerveződő iparbizottság is elnökévé választotta. Vagyonát nemcsak miskolci, hanem megyei virilizmusa is mutatja. Lichtenstein József kereskedő, a Hitelintézet elnöke mellett a legtöbb (30) részvény felett rendelkezett e pénzintézetnél, amely alelnökséggel honorálta a befektetést. Szintén a legnagyobb részvényesek közé tartozott 50 darabbal a Miskolci Takarékegyletnél, amelynek elnökségét bírta és végül az Osztrák-Magyar Bank bíráló tanácsi tagsága zárja a pénzintézeti sort. Csak beavatottak szerezhettek részt az Erzsébet fürdő részvénytársaságban, amelyet a város hozott létre, de részvényeit nem hozta nyilvános forgalomba. A Fürdő Rt. elnöke a mindenkori polgármester volt, az alelnök Radvány István. Ugyanígy hozzá tartozott a helyi előkelőséghez a Színház Rt. és a Miskolc-diósgyőri helyi érdekű vasút igazgatósági tagsága is. Vagyonának része volt Hejőszalontán egy 505 kat. holdas, főleg szántóterületből álló, gőzgéppel és más eszközökkel felszerelt birtok, amelyen szarvasmarha-tenyésztést is folytattak. Három háza volt a városban, valamennyi a központban. Társadalmi állása, amelynek a nemesi cím, a kaszinói tagság és az evangélikus egyházban vállalt szerep hű kifejezői, gyermekeinek házasságában is visszaköszönt. Egyik lánya Dobozi Dániel mezőnagymihályi nagybirtokoshoz ment férjhez, másik lányát Markó László, szintén Rozsnyóról származó vármegyei főorvos, városi és megyei virilis vette el. A gőzmalom vezetésétől 66 éves korában vonult vissza, de a törvényhatósági bízottságnak továbbra is tagja maradt, ahogy elnökként is maradt a Kereskedelmi és Iparkamara élén. 1918-ban halt meg, 86 éves korában. A Borsod-Miskolci Flitelbank alelnök-vezérigazgatója, az 1848-ban született Koós Soma, jól reprezentálja az elit többirányú gazdasági pozícióját, amikor életük egymást követő vagy egyazon szakaszában egyaránt sorolhatók a kereskedők, a gyárosok vagy éppen a bankigazgatók csoportjába. A vezetése alatt álló Hitelbank pedig arra példa, hogy a XX. század első évtizedében miként hatolt be a budapesti tőke a helyi pénzintézetekbe. A porcelánfestő és -kereskedő Koós Márton a pesti kereskedelmi akadémiára küldte tanulni fiát, Somát, aki onnan hazatérve, 1876-ban vette át testvérével, Miksával együtt az üveg- és porcelánüzletet. Ennek jövedelme 1885-re lett elegendő ahhoz, hogy Soma a 67. helyen