Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

igazgatási tisztviselői 1917-re kivétel nélkül megszerezték a nemesi címet úgy. A megyei és városi szolgálatban álló virilis tisztviselők száma 12 volt, vagyonúkban a földbirtok nem játszott nagy szerepet. Mindösz­sze négyen birtokoltak 100 kat. holdon felüli földet, de közülük csak a vármegyei jegyzőnek, Szalay Eleknek volt jelentősebb, 2138 kat. hold birtoka Kacson, Tibolddarócon, Nagymihályon és az Alsó-Fehér megyei Hari-ban. Rajta kívül még Bizony Tamás tartott saját kezelés­ben Nyéken egy 445 kat. holdas, főleg szántóból álló területet. Mind­ketten szőlőtermelők, boraikat országos versenyeken érmekkel tün­tették ki. 147 E négy személyen kívül még három köztisztviselő tulaj­donában lehet kimutatni 1-5 kat. holdnyi szőlőt és belterületi kertet. Ez utóbbiak között nem mindennapi látványt nyújtott dr. Pfliegler Ferenc díszkertje az Avas Felsőszentgyörgy részén. A tisztviselői réteg sem vagyoni helyzetében, sem mentalitásában nem volt egységes. Elkülönült csoportot alkotott a vármegyei és vá­rosi tisztviselők túlnyomórészt jogászi végzettségű, református felső rétege. A tiszti orvosok között az 1880-as években egy izraelita, Ixel Soma is előfordult, és a XX. század elejére tiszti főügyész lesz a zsidó kereskedőcsaládból induló, jogot végzett Silbiger Bertalan. A refor­mátus legfelső városi vezérkar a múlt század utolsó negyedében, Soltész Nagy Kálmán negyedszázados polgármestersége idején zárt csoport volt, régi nemesi származású tagokkal, akik közé házasság útján könnyebb volt bekerülni, mint hivatali úton. Soltész Nagy Kálmán polgármesteri ideje alatt (1878-1901) a legfelső városi tiszti­kar személyi összetétele lényegében változatlan maradt. A legtöbb adót fizetők csoportjába bekerült közigazgatási tisztvi­selők száma az évek haladtával állandóan csökkent 1898-ig, amikor az utolsó, múlt században belépett közigazgatási tisztviselő is kiesett a legtöbb adót fizetők közül. A századfordulótól ismét emelkedni kezdett e csoport létszáma és ezzel párhuzamosan az egyidejűleg több részvénytársasági tagsággal rendelkezők száma is. A vármegyei és a városi közigazgatás hagyományos tisztviselői állásaiban elhelyezkedő személyek közül szinte csak a legmagasabb pozíciókat betöltők, mint a polgármester és a főispán találhatók meg részvénytársaságok vezetőségében. Mellettük ott volt még egy köz­147 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 586. p.

Next

/
Thumbnails
Contents