Miskolc története IV/2. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM

azonban súlyosan érintette az 1880-as évek közepétől egyre nagyobb méreteket öltő gabonaválság. A tőkés gazdálkodás követelményei szerint gazdaságát berendezni képtelen értelmiségi rétegnek ekkor már a kétszeres adóbeszámítás is kevés volt ahhoz, hogy lecsökkent jövedelme a legvagyonosabbak között tartsa. Helyüket fokozatosan a vállalkozó birtokos polgárság foglalta el. A gabonaválsághoz hasonló, ha nem nagyobb hatású volt az 1880-as évek közepétől a szőlőtelepeket elpusztító filoxéravész. A virilisek között hosszabb ideig megkapaszkodni képes értelmiségiek majd' mindegyikénél megtaláljuk a szőlőtermesztés és a borkereskedelem nyomait. Az 1880-as évek második felében a filoxéra pusztítása, az elpusztult szőlők miatti jövedelemkiesés azokat a borértékesítéssel is foglalkozó értelmiségieket, akik nagyobb készleteket nem voltak képesek tárolni, végleg kitaszította a legnagyobb adózók sorából. A gazdasági okok mellett azonban szerepet játszhatott a földadó kulcsának 1883-ban történt leszállítása is. Mindezek azt eredményezték, hogy a legnagyobb adófizetők sorában 1885 és 1890 között erősen lecsökkent az értelmiségiek száma. Ehhez járult az 1886. 22. tc, amely lehetővé tette részvénytársaságoknak és egyéb jogi személyeknek a legnagyobb adózók sorába való felvételét. Nyilvánvaló, hogy ezek jövedelmével az értelmiség nem tudott versenyezni. 10. tábla A szabadfoglalkozású értelmiség összetétele az egyes ranghelycsoportokban elfoglalt hely szerint 1. 2. 3. 4. 5. ranghely csoportban lx 2x lx 2x lx 2x lx 2x lx 2x Év / ágazat össz. -es adószámítással névjegyzékre kerültek száma 1872 37 1 2 5 4 9 16 gyógyszerész 4 2 2 ügyvéd 26 1 2 1 2 6 14 orvos 7 2 2 3 építész 1885 31 1 3 1 7 15 4 gyógyszerész 6 1 1 4 ügyvéd 18 1 2 1 4 6 4 orvos 7 2 5 építész