Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

fejlődését vezesse, irányítsa és előmozdítsa."

191 A megye és a város közötti ellentét a felirat elutasítása után már-már gyűlölködéssé fajult. A kormány a kérelmet ismét válasz nélkül hagyta. Soltész Nagy Kálmán 1897-ben próbált meg újra lépni a város ügyében. Ezúttal a miniszterelnöktől, báró Bánffy Dezsőtől kért kihallgatást. A miniszterelnök fogadta a küldöttséget, elismerte a kormány nevében a kérés jogosságát, de egy készülőben levő közigazgatási törvényre hivatkozva türelmet kért.

192 Nem jártak nagyobb szerencsével a későbbi küldöttségek sem. 1902-ben Széli Kálmán határozott ígéret tett, hogy az 1903. évi költségvetés-tárgyalás alkalmával benyújtja Miskolc önálló törvényhatósági jogi kérelmét, nem került rá sor. A gyakran cserélődő kormányok között a miskolci küldöttség csak ígéreteket kapott. Halvány reménysugarat jelentett Tisza István ígérete, aki utasította a vármegye főispánját a tárgyalások megkezdésére, úgy, hogy Miskolc jogos politikai törekvései a vármegye számára a legkisebb erkölcsi és anyagi veszteséggel járjon. Az 1905. januári képviselőválasztás megbuktatta Tisza kormányát és megszüntette az országgyűlés szabadelvű többségét.

193 A XX. század elején a városok mozgalma új lendületet vett. A Miskolc nagyságú és gazdasági súlyú városok egyre erőteljesebben kérték - szinte követelték - jogállásuk rendezését. A bank és kereskedelmi tőke ezekben a városokban koncentrálódott, kiépültek a városi üzemek, az infrastruktúra. A leegyszerűsített közigazgatási apparátus egyre kevésbé volt alkalmas a városok igazgatásának ellátására. 1904. májusában Budapesten tartottak értekezletet a rendezett tanácsú városok képviselői. Városi szövetséget kívántak létrehozni, azonban a belügyminiszter ezt nem engedélyezte. 1906-ban előkészítették a második kongresszust is, amelynek anyaga Nagy Ferenc, Miskolc város jegyzőjének városi törvénytervezete volt. Ö úgy gondolta, hogy a városokat nagyságukra való tekintet nélkül ki kell vonni a megyei törvényhatóságok hatásköréből. Ebben az elgondolásban felfedezhető Miskolc és Borsod megye rossz kapcsolata is.

194 1906 nyarán Bizony Ákos merész lépésre szánta el magát, a belügyi költségvetés tárgyalásánál interpellációt nyújtott be a belügy191 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1921. 1. d. Emlékirat „Miskolcz törvényhatósági város" érdekében. 1895. december 28. 192 SERESNÉ 1977.100. p. 193 SZENDREI J. 1911. II. k. 199. p. 194 SERESNÉ 1977.100. p.