Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

azonban úgy véljük, a Miskolc negyvennyolcas történetére vonatkozó források többsége még feldolgozatlan, és - tekintettel a város nagyságára, regionális szerepkörére, jelentőségére - jelen várostörténeti monográfia vonatkozó fejezete sem a teljesség igényével készült, inkább csak a legfontosabb témakörök számbavételének, a folyamatokat érzékeltető áttekintésnek tekinthető.

2 Miskolc a reformkor egyik „vezérmegyéjének" számító Borsod székhelye volt, így nem véletlen, hogy az 1848. márciusi események felfokozott izgalomban találták a helyi közéletet. Sőt, a polgári átalakulás helyi megvalósítása, elveinek gyakorlatba történő átültetése a bécsi, pesti és - nem utolsósorban! - pozsonyi események hatására olyan gyorsan ment végbe, hogy emögött csak a reformkor negyedszázados politikai küzdelmeinek erjesztő hatását gyaníthatjuk. Amikor 1847. október 14-én Szemere Bertalant és Bük Zsigmondot különösebb pártpolitikai torzsalkodások nélkül, egyhangúan a megye országgyűlési követeivé választották, ez nem pusztán Borsod elkötelezett pártállását mutatta a reformellenzék oldalán, hanem jelentős részben a miskolci politikai elit hangulatát is.

3 Kossuth híres, március 3-i felirati javaslatának napján Szemere Bertalannak és követtársának a megyéhez intézett követjelentése már azt mutatja, hogy a helyi közéletet pontosan felkészítették a várható eseményekre.

4 Már ekkor kimondták olyan dolgokat is, mint hogy a „a birodalmi kormány hibás politikája" tehető felelőssé a Habsburg-tartományokban kialakult társadalmi és politikai feszültségért, s mindennek Magyarországon is hasonló következményei lesznek. S bár a várható pénzügyi nehézségeket hazánkra nézve aggasztónak ítélték, helyzetértékelésük higgadt és optimista volt, jól tükrözte az ellenzék Kossuth-vezette szárnyának álláspontját: „De az idő, a maga rendkívüli eseményeivel rohanva jött. Olaszországban új alkotványok támadtak, gyorsan, egymás után, a pápai uralkodás félig világi alakot ölt magára, és rémítő 2 A város forradalom és szabadságharc alatti történetének átfogó (a katonai eseményekre, a város irányítására, közéletére, valamint hétköznapjaira egyaránt koncentráló) feldolgozását általában helytörténetírásunk egyik adósságának érezzük. (A legutóbbi irodalomból ld. DOBROSSY 1. 1998.) Megjegyzés: jelen összefoglalásunkban valamivel nagyobb teret kívánunk szentelni Miskolc közéleti eseményeinek, és inkább csak vázlatosan foglaljuk össze a város környéki csatákkal, hadmozdulatokkal, valamint Szemere Bertalan felsőmagyarországi kormánybiztosságával kapcsolatos eseményeket. Két okból is: utóbbiak jelentősége meghaladja a város helytörténeti vonatkozásait, illetve a szakirodalomban is jóval nagyobb, alaposabb feldolgozásaik állnak rendelkezésünkre. 3 Ld. pl. SERESNÉ SZEGŐFI A. 1987. 331. p.; FAZEKAS Cs. 1999. stb. 4 B.-A.-Z. m. Lt. 601/b. 1697/1848. sz.