Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

ami által jelentősen csökkent a kulcsfeladatokat ellátó megyei főtisztviselő munkaterhe. Ez a törvény vetett véget az 1723-as bírósági reform által felállított kerületi táblák működésének is. Ezek ügyforgalma egyébként is jelentősen csökkent, mert a több megye illetékességi területét érintő birtokperek nagy részét a korábbi időszakban jelentősen lezárták. Az új törvénykezési rendtartás a polgári ügyekben eljáró bíróságokra nézve fontos elveket is megállapított. Állást foglalt a törvény előtti egyenlőség mellett, rögzítette, hogy a személyek vagy javak nemesi és nem-nemesi minősége a bírói hatáskörre, illetékességre nincs befolyással (15. §). A törvény a jogbiztonság és az ügyek egységes elbírálása érdekében megállapította a speciális esetekben eljáró bíróságok hatáskörét és illetékességét is. Ingatlan vagyonra vonatkozó jogokban birtokbíróságok döntöttek, amelyek a megyei és kerületi törvényszékekkel, vagy azok telekkönyvi hatóságaival voltak azonosak. Az igazságügyi miniszter rendezett tanácsú mezővárosokat is felhatalmazhatott birtokbírósági tanácsok alakítására. A hitbizományi ügyek külön kezelése megszűnt, ezen jogvitákban a törvény 21. §-a alapján megyei törvényszékek döntöttek. Az egyházi bíróságok elé tartozó ügyek száma is csökkent. Ezután csupán az olyan házassági perekben ítélhettek, amelyek a házassági kötelék érvényességét, az ideiglenes elválást, vagy a házasság felbontását érintették. A házassági jogviszonyra vonatkozó egyéb viták (a születés törvényességének kérdése, a gyermektartás, a válás utáni vagyonjogi viták) rendes bíróságokra tartoztak. Megszűnt a szentszéki bíróságok több évszázados joga arra is, hogy a végrendeletek alaki feltételeivel kapcsolatos jogvitákban döntsenek. A vásári bíróságok szervezetéről és eljárásáról a törvény részletes szabályokat állapított meg, amelyek a királyi bírósági szervezet 1871/31. tc.-vel történő életbeléptetésével hatályukat vesztették. Ugyanez vonatkozik az átmenetileg életben tartott bányabírósági szervezetre is. A kereskedelmi és váltóügyekben - az 1871-es átszervezésig - első fokon a királyi váltótörvényszékek, másodfokon a királyi váltófeltörvényszék, legfelső szinten a királyi kúria döntött. A törvény választott bíróságokra vonatkozó rendelkezései a dualizmus végéig érvényben voltak. A kerületi táblák az 1868/54. tc. hatálybaléptetésével megszűntek, helyükre ideiglenesen királyi vegyesbíróságok léptek. A törvénykezés átmeneti szerveiként minősíthető vegyesbíróságok első fokon sajtóügyeket, az adókötelezettség megsértésével kapcsolatos pereket, másodfokon a szőlővált-