Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

történelmi periódusban már nem a kamara és a vármegye, hanem az állami intézményrendszer korlátozta. Különböző formában, változó intenzitással, a katonai és polgári eszközök egyidejű felhasználásával érvényesülő centralizmus Miskolcra is kettős hatást gyakorolt. Háttérbe szorítva a szokásszerűséget hatékonyabbá tette a köznapi élet szervezését, ezzel egy időben azonban bénította a helyi öntevékenységet és ellenszenvessé tett minden közérdekű állami törekvést.

150 A városi igazgatás Bach-kori története értékes adalékokkal szolgál a korabeli jogi normák érvényesüléséhez. A magyar koronatartomány életviszonyainak szabályozására több mint háromezer új jogszabály jelent meg, ezek döntő többsége végrehajtói közreműködést igénylő rendelet volt. A kényszer hatására átalakított városi szervezet vonakodva teljesítette kötelességét. A képviseleti hátterétől megfosztott hivatalnoki kar az országosnál nagyobb mértékben szabotálta az osztrák kormány elvárásait. Különös ellentmondás, hogy a sok tekintetben előremutató 1859. évi községi törvény végrehajtására a politikai viszonyok kedvező irányú változása miatt nem kerülhetett sor.

151 A magyar igazságügyi - benne a bírói - szervezet általában nem rokonszenvezett 1849 céljaival. Az osztrák katonai megszállás után a központi és megyei bíróságok nagy része abban reménykedett, hogy működésüket az idegen csapatok nem akadályozzák. Az 1849. november 3-án jóváhagyott és Haynau főparancsnok által 1849. november 10-én kihirdetett - igaz, egyelőre ideiglenesnek tekintett - bírósági szervezeti pátens azonban eloszlatott minden korábbi illúziót. Az új hatalom az egységes birodalmi koncepcióból kiindulva szabályozta országunk igazságszolgáltatását. Az új jogszolgáltatási rendszer lényeges sajátossága - egyben előremutató vonása - volt, hogy törekedett a közigazgatás és bíráskodás következetes elválasztására. Ezen túl államosította a jogszolgáltatást, felszámolta annak személyi és területi előjogoktól való függését, partikularizmusát. Kétségtelenül modern továbbá az a törekvés, amely a vádhatóság önállósítására irányult; a bíróság keretéből kiváló ügyészség ebben a korban fejlődött ki. Vitathatatlan előrelépés volt a bírói szervezeti hierarchia egyértelművé, áttekinthetővé tétele, a területi és személyi illetékesség 150 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/d. 1-3. dob.; B.-A.-Z. m. Lt. 1501/a. 75. köt.; SZENDREI J. 1911. IV. köt. 311. p. 151 BERZEVICZY A. 1922. 67. p.; KAJTÁR I. 1992. 59. p.; SASHEGYI O. 1981. 113-114. p.