Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET
nyitására 1849 júniusában egy országos központi vésztörvényszékbe vonták össze a hazaárulást elbíráló új bíróságokat. A központi vésztörvénvszék országos hatáskört gyakorolt, szervezetileg az igazságügyminisztérium alá tartozott. Bíráinak nagy része a megszüntetett pesti vésztörvényszéktől került át. A Szemere-kormány időszakában került sor a vésztörvényszékek felszámolására. Az 1849. június 8-án tartott minisztertanács határozta el a vésztörvényszékek megszüntetését. Helyettük egy Pesten felállítandó országos központi politikai vegyes bíróság felállításáról döntött. A viszonyok átmeneti normalizálódása után a hagyományos bíróságok tovább működhettek. A királyi kúria azonban nem követte a kormány elképzeléseit, ezért Vukovics Sebő igazságügy-miniszter 1849. május 26-án javasolta Kossuth Lajos kormányzóelnöknek a felsőbíróság teljes átalakítását. A kormányzóelnök ennek megfelelően elrendelte a hétszemélyes tábla, a királyi tábla és a váltófel törvényszék megszüntetését, valamint olyan felsőbíróságok felállítását, amelyek a Függetlenségi Nyilatkozat szellemében bíráskodnak. Az átalakított hétszemélyes főtörvényszék fellebbezési bíróságként működött; a királyi tábla helyére állított országos törvényszék az előbbi hatáskörében járt el. A bíróságok tagjai egyenlővé váltak, „jogban és kötelességben" nem különböztek egymástól. Az elképzelés szerint addig, ameddig az esküdtszék büntető ügyekben is ítélkezik, az országos törvényszéken egy olyan elkülönített osztályt kell alakítani, amely csak bűnügyekben dönt. A szabadságharc államának ekkor megfogalmazott terve szerint a hétszemélyes törvényszéken egy váltóosztályt kell kialakítani., és meg kell szüntetni az úrbéri perek külön elbírálását. Az ilyen ügyeket a polgári perekkel együtt kívánták tárgyalni. Megszüntették a nádori bíróságot, a tárnoki széket és a személynöki széket; a hozzájuk tartozó ügyekben az országos törvényszék járt el. Az új felsőbírósági rendszer kialakítása is megkezdődött. A hétszemélyes főtörvényszék - a rendelkezésére álló rövid idő alatt - három ügyosztályban, polgári, büntető és váltó tanácsban ítélkezett. A kor szellemével egyező intézkedésként megszűnt az első fokú bíróságok személyi illetékessége terén korábban fennállt rendi különbség: a városok területén lakó nemesek is a városi bíróságok alá tartoztak. Az 1848-49-es speciális bíróságokhoz tartoztak a katonai bíróságok. A magyar törvényhozás kísérletet tett a hadijog és a katonai törvényszéki rendszer átalakítására is. Az erre vonatkozó szabályozást a