Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

Tekintetbe véve, ugyanis, mindazon mozzanatokat melyekből a közhangulat irányát a legmegközelíthetőbben fölismerni lehet -, s melyeket excellenciádnak is, ilyeneket különösebben megjelölni méltóztatott: - én úgy tapasztalom, miként ezen Borsod megye értelmiségének hangulata, - azon különbséggel hogy a demonstratív tettlegességek gondosan kerültetnek és hogy a nyílt föllépéseket alattomos s csak alkalomra váró machinációk váltották föl, - ugyanaz mely az 1861 évi országgyűlés alatt emelkedett túlsúlyra, és melynek jelszava - bár ezt ezer-mégezer látszólag másként is értelmezhető trázisokba burkolja - nem más mint : „1848"; - vagyis: kibékülés aképpen, hogy: az államhatalom mindent -, ők pedig semmit sem engedjenek el követelményeikből. - Ez az mit Kegyelmességednek Borsod megye értelmisége hangulata irányáról röviden mondhatok."

142 1865. szeptember 12-én nevezték ki Borsod megye főispánjának a volt kancellárt báró Vay Miklóst. Másnap fogadta a küldöttségeket és ennek ürügyén tartotta meg a közigazgatás újjászervezéséhez szükséges előzetes tárgyalásokat. Személye garancia volt arra, hogy a közgyűlés kizárólag a képviselőválasztás témájával foglalkozzon, miközben a család a megye egész lakosságának feltétlen bizalmát élvezte. Az új főispán hozzákezdett Miskolc város tanácsának újjászervezéséhez is. Ez azonban még nem új népképviseleti alapú választásokat, hanem - élve a főispáni jogkörrel - a tanács összetételének és apparátusának kinevezés útján történő „frissítését" jelentette, így a tanácsban 7 olyan tisztviselő is szerepet kapott, aki 1861-ben választás útján került hivatalába, ám az intézkedés még nem pótolhatta a lakosság által is áhított, az alkotmányosság restaurálását helyhatósági szinten is megtestesítő választások megtartását. Az ideiglenesen hivatalban lévő, 1865-1867 közötti tanácsnak így is jelentősen megnőtt az ügyforgalma, ami önmagában jelzi az önkormányzati funkciók sikeresebb ellátását. 1866-ban a tanács megpróbálkozott a közgyűlés összehívásának kieszközlésével is, amire egyébként tovább fokozódó anyagi nehézségei is komoly érvet szolgáltattak. A közgyűlést - az 1861-es, részben kiegészített tagsággal 1866 novemberében hívták össze.

143 A város lakossága élénk figyelemmel kísérte az országgyűlési történéseket, amikor megérkezett a felelős minisztérium kinevezésének híre. 1848-at idéző hangulat uralkodott el a városban, alkalmi kivilá«

2 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 751/a. 819/1865. >« BISTEI A. 1992. 51-56. p.