Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

tézkedésekkel egyidőben felfüggesztették az éppen hogy megalakult megyei önkormányzati szervek működését, a megyei közgyűlések megtartását már október 27-től országszerte betiltották, majd ezt követően feloszlatták a megyei bizottmányokat. A vármegyékben a jogfolytonosság érdekében a bizottmányok általában igyekeztek önmagukat feloszlatni, a tisztviselők és a hivatalnoki kar - az utasítás ellenére - lemondott. A megyék élén álló főispánok helyére - akik tiltakozásul lemondtak - a helytartó teljhatalmú királyi biztosokat küldött ki. így kezdte meg működését 1861. november 4-én Borsod megyében a királyi biztos; gróf Máriássy Ádám, a császári királyi Ferenc József és az orosz császári Vladimír 4. oszt. rend vitéze s érdemjel birtokosa.

126 A megyeházát birtokba vevő királyi biztos a közgyűlés jegyzőkönyvéből az utolsó megyei közgyűlésre vonatkozó lapokat - melyek a tisztikar tiltakozását rögzítették - kivágatta, ezeket azonban egy „buzgó" megyei tisztviselő megőrizte, s így annak pótlását az 1867. július 2-i közgyűlés elrendelhette. A jegyzőkönyvi határozat és az utólag hozzáfűzött megjegyzések az alkotmányos igazgatás megszűnésének körülményeiről híven beszámolnak.

127 A megérkező királyi biztos karhatalommal megakadályozta a havi rendes közgyűlés megtartását, s így a tisztikar az októberi határozatban foglaltaknak megfelelően lemondott. A lemondást rögzítő jegyzőkönyvi bejegyzés világosan érzékelteti az alkotmányos jogfolytonosság biztosítására tett erőfeszítést: „Borsod vármegye folyó évi október 7-én tartott bizottmányi közgyűlése 2768. Szám alatti határozata szerint megyei alkotmányos igazgatás megóvása iránt felírást intézvén Ö felségéhez, kijelenté egyszersmind, hogy ha kedvező választ nem nyer, mind a bizottmány, mind a tisztviselői kar működését megszakadottnak fogja tekinteni. Azon esetre pedig, ha a bizottmány akadályoztatnék, bármely hatalom által törvényes gyűléstartási jogában: kötelezőleg kimondaná, hogy Borsod vármegye törvényhatósága azon időre megszűnt, s a tisztviselői kar működésének teljesen meg kell szakadnia. Miután kedvező válasz nem érkezett ellenben szeretve tisztelt főispánunk azóta hivatalától felmentetett, a törvényhatóságok gyűlései az egész országban be vannak tiltva, de sőt a mai napon, november 4-én tartani kellett szabályos havi közgyűlés katonás erőhatalom által csak ugyan meg lőn akadályozva. 126 Működéséről bővebben: SERESNÉ SZEGŐFI ANNA 1985. 481-522. p. 127 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 754/a. 1. köt. 12-20. p.