Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

nak, hogy így a kereskedelem úgy általános, mint magánérdekeiket jobban védhetve, azt előmozdíthatva, fennállásuk által minden irányban mind nagyobb befolyást nyerhetnének és gyakorolhatnának."

737 A miskolci kereskedők így kezdettől nem akarták képviseltetni magukat az ipartársulatban, majd ipartestületben, hanem a polgármesterrel egyeztetve 1874-től kereskedelmi testület megalakítását, az 1850-től működő szervezet újítását tűzték ki célul. Az alakuló közgyűlésre 1875. március 29-én 31 kereskedelmi cég, vállalkozás képviselői jelenlétében került sor, létrehozták a miskolci székhelyű kereskedelmi testületet, s elfogadták annak alapszabályzatát. (A miniszteri jóváhagyás felhívta a figyelmet arra, hogy a címfeliratban nem használható sem a „testület", sem az „egylet" fogalom, csakis és kötelezően a „társulat" szó, hiszen ez lett az országosan használatos jelölés.) A kereskedelmi testület - alapszabályzatának jóváhagyása után - 1876. január 13-tól így lett „Miskolci Kereskedői Társulat", amelynek célja „Miskolc város és vidékének közgazdasági, gyáripari, pénz, áruforgalmi, közlekedési, iparvállalati viszonyainak észleléses fejlesztése, a kereskedők úgy magán, mint közös érdekeinek megvédése, s minden iránybani előmozdítása." A társulat fontos feladatának tekintette a tanoncok és segédek szakképzését, s ennek érdekében szakiskola létrehozását és segélyezését.

738 A társulat megalakulását a Kassai Kereskedelmi és Iparkamara úgy vette tudomásul, hogy annak jelöltjeit (Lichteinstein Józsefet, Pollák Jakabot és Groák Ignácot) a kamara kültagjaiként meg is választotta. 1877-től folyamatos lett a kapcsolat a Kassai Kamara és a Miskolci Kereskedői Társulat között. így érthető, hogy a kereskedői választmány kérvényezte a minisztériumtól, hogy „Miskolcon, mint azt megillető helyen egy kereskedelmi és iparkamara felállítása engedélyeztessék". A kereskedői társulat és az általános ipartársulat közösen fordult a miskolci és a vármegyei iparosokhoz, kereskedőkhöz a megalakítandó kamarához történő csatlakozás érdekében. Az évi jelentés erről a következőképpen emlékezik: „...a miskolci 32 beltag itt Miskolcon, a 16 kültag Borsod megyében megválasztatott. Később megejtetett Gömör megyében is 16 kültag megválasztása."

739 A kamara 16 beltag kereskedőjének neve jól mutatja, hogy a XIX. század elejéhez, közepéhez képest lényegesen megváltozott a keres737 DANCZ GY. 1925. 33. p. 73íf DANCZ GY. 1925. 38-39. p. 73y DANCZ GY. 1925. 49. p.