Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

zepén 17 cipőbolt kínálja - elsősorban - gyári termékeit a város főutcáján. A viseletben Miskolcon különleges szerepet kapott az ún. „Gyukits-kalap". Miskolcról 1890-ben a Látogatók Lapjában egy három nyelvű, terjedelmes, a város egészét bő illusztrációs anyaggal bemutató írás jelent meg.

702 Ebben olvassuk, hogy „van Miskolcznak egy különlegessége, a mivel alig-találkozunk más magyar városokban, ti. egy nagyszabású kalapgyára, mely a Pelikán és Gyukits cég tulajdona, és a mely a harmincznégy évi fennállása óta annyira tudta a készítményeit terjeszteni, hogy a «miskolczi kalap» elnevezés ma már műszóvá lett. A főváros és vidék legelőkelőbb divat- és kalapkereskedői finom áruikat innen hozatják és sok dandy, a ki valódi angol kalapját fitogtatja, nem is sejti, hogy a nyúlszőrt, melyből kalapja készült, Miskolczon a Szinva partján nyírták és dolgozták fel. ...Örvendetes, hogy vannak finomabb iparczikkeink, melyekért nem kell külföldre mennünk. Ezen czég készítményei a bécsiek, tudvalevőleg a legelterjedtebb kalapáruk mögött nem maradnak el, és mégis olcsóbbak, úgy, hogy örvendetes versenyképességet is kell konstatálnunk."

703 (Az 1857-ben alapított „gőzerővel berendezett kalapgyár" a Szirma utcán működött, üzlete pedig a mai Széchenyi u. 36. sz. épület földszintjén volt.) Miskolcon nagy hagyománya volt a könyv- és papírkereskedésnek. Heilprinn Mihály 1835-ben kapott a bécsi kancelláriától engedélyt, hogy Miskolcon könyvkereskedést nyithasson. 1847-ben, mint társ lépett a cégbe Frankel (Ferenczi) Bernát. 1850-től a miskolci könyvkereskedést „az ország egyik legősmertebb, legforgalmasabb üzletévé" tette. Losoncon, Rimaszombaton, Egerben, Nyíregyházán, Ungváron egymást követően nyíltak meg a cég fióküzletei. A kereskedés már a XIX. század végén kőnyomdával, litográfia készítési lehetőséggel bővült, térképeket, műszaki rajzokat, ipari és kereskedelmi nyomtatványokat állított elő és terjesztett. Ferenczi Bernát halálától (1889) özvegye (1900-ig), majd fia, Ferenczi Károly vezetette a kereskedést. Miskolcon az 1920-as években ugyan 14 könyv és papírkereskedés működött, de ez az egy vált forgalommá. (A kereskedés a Széchenyi u. egykori 13. számot viselő, ma már nem létező épületében működött.)

704 702 Látogatók Lapja, 1890. 27. p. 70í Látogatók Lapja, 1890. 23. p. 7W DANCZ GY. 1925.156-158. p., DOBROSSY 1.1994. 261-263. p.