Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

gyedszázat. 6-6 posztó és textil, illetve vas és fémáru kereskedés, 6-6 szatócsüzlet és gyógyszertár működött. 5 szesz- és 2 serfőzdét írtak össze. Ezek feltehetően a nagyobb, a jobban felszerelt üzletek lehettek, amelyek a helyben állomásozó császári katonaság igényeit is kielégítették. Ezzel összefüggésben emelik ki, hogy „rendes és állandó" kórházzal ugyan a város nem bír, de minden felekezetű egyháznak van külön kórháza (ispotálya), s 1834-től a vándor- és mesterlegényeknek is saját kórházban van ápolási lehetőségük. A városban 15 orvosnak van állása.

691 Ugyanennek az összeírásnak egy mellékletében viszont lényegesen pontosabb és a kereskedelemmel kapcsolatban hitelesebbnek tűnő adatok szerepelnek. Eszerint a városban 58 kereskedés, 6 kalmárság, valamint 41 szatócsság, s 5 gyógyszertár, vagyis összesen 110 kisebb-nagyobb üzlet működött. A kereskedők társulásának 68 tagja volt, s ezek mellett 24 segéd és 37 gyakornok dolgozott. A mezőváros kereskedői „társadalmát" így 129 fő alkotta, elenyésző része az iparosok, kézművesek „társadalmá"-nak.

692 1862-1864 között ismét kamarai utasításra készült el „Miskolcz városában létező iparosok és kereskedők öszveírása".

693 A várost ekkor már négv szakaszra osztották, de a szakaszok, s ezeken belül a házszámok sem azonosíthatók. A kereskedelemmel foglalkozók számát 219 főben adták meg, s ezek a kereskedelemnek 35 féle ágát művelték. A kereskedelem helyszíne lehetett piac, vásár, vagy állandó városi bolt. Ha az áruféleségeket nézzük, azok besorolhatók mezőgazdasági termény és termék; az állat, vagy állati eredetű termék; az ásvány; az élelmiszerek körébe (főleg fűszer és gyarmatáru); az étel- és ital kereskedelem; az öltözködés és a háztartás körébe vagy az életmód, főleg a lakáskultúra tárgykörébe, s vannak a kereskedelemnek különleges tárgyai és személyei is. így az 1860-as években összeírtak 14 tőzsért. (A fogalom itt marha, főleg lókereskedőre vonatkozik. A XIX. század végén kikopik a szóhasználatból).

694 A rőfös üzletek száma 3 db, s a kereskedés textilfélékre, ún. méterárukra vonatkozik.

695 A „szesz árús", szesz kereskedő és kortmárosok száma messze kiemelkedő, az e kategóriába tartozó 68 fő több, mint 1/3-a a kereskedők körének. A korcsmárostól megkülönböztetik az időnként, al691 Vö. DOBROSSY I. 1980. 39. p. 692 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1602/d. 2034/1854. « B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1602/d. 232/1862. 694 MTESZ 1976. 3. k. 687. p. 695 MTESZ 1976. 3. k. 454-455. p.