Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

kezdéséhez is szükség volt betelepítettekre, akik többnyire a Monarchia más vidékeiről, de a határain túlról is érkeztek. Egy korabeli leírás szerint „vasárnap délutánokon csak úgy tarkul piacunk a különféle nemzetiséghez tartozó vásárlóktól, kik a felső vasgyárnál vannak alkalmazva, hol eddigelé körülbelül 300 ember dolgozik, mind idegenek, lengyelek, maguránerek, matak, krajnyaiak, Verhovinából valók".

678 A betelepített munkások a századfordulón a gyári létszám 47,9%-át, 1910-ben 56,4%-át tették ki.

679 Nagy létszámuk a munkáslakótelepek, korabeli szóhasználatban a „munkásgyarmat"-ok kiépítésének a következménye. A gyár létrehozói már a gyárról készített első terveken feltüntették a jövendő munkáslakótelepet, melyet a gyárral együtt el is kezdtek építeni, mert felismerték, hogy a betelepített munkaerő megtartásához megfelelő lakáskörülményekre van szükség.

680 (A munkáslakótelep részletes bemutatását lásd a kötet más fejezetében.) A diósgyőri vas- és acélgyárnál és barnaszénbányánál foglalkoztatott munkások létszámmegoszlása 1912. december

681 Műhely Mesterember Napszámos Össz. maosztkülmaosztkülgyar rák földi gyar rák földi asztalosműhely 94 2 1 30 1 128 vasöntöde 62 4 80 5 151 kovácsműhely 132 7 103 4 246 sajtolóműhely 13 30 43 szegkovácsműhely 106 5 299 2 1 413 eszterga- és gyalusműhely 123 9 157 289 lövedékmegmunkáló műh. 335 6 160 501 lakatosműhely 238 6 396 2 642 váltóműhely 197 7 1 155 2 362 acélöntöde 321 3 305 15 645 Bessemer-kohó 156 2 126 6 290 Martin-kohó 81 3 1 460 13 1 559 tégelyacélkohó 7 1 45 '33 tégelyacélöntöde 58 47 105 tégelyacélkovácsm. 12 1 1 1 14 678 KÓRÓDIJ. 1959. 44. p. Idézi Kiszely adatgyűjtését. 679 LEHOCZKY A. 1979.148. p. 680 KISZELY Gy. 1997. 20. p. 681 MOL. Z 1558.1913. d. Kimutatás a diósgyőri m. kir. vas- és acélgyárnál és barnaszénbányánál foglalkoztatott munkások létszámáról, 1912.