Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

első világháború előtt a megyei termelésnek már csak a negyedét adta. A vasmű számára újabb szénbányák és szénterületek megvételét határozták el, hogy ne legyen szükség magas költséggel idegen szenet vásárolni.

661 így került 1907-ben a gyár tulajdonába a nagybátonyi szénbánya Heves megyében

662 és az ormospusztai Radvánszky-féle szénterület kiaknázási joga.

663 A kincstár 1917-ben a vasgyár számára a múcsonyi szénterületet is megszerezte, fejlesztéseket azonban csak Újaknán hajtottak végre. A bányászatot általában műszaki elmaradottság jellemezte, egyedül Baross-akna műszaki felszerelése emelkedett ki 90 LE teljesítményű szállítógépével, két gőzkazánjával és a bányavíz kiemelésére szolgáló fekvő szivattyúval.

664 A technológia által megkívánt különleges minőségű szeneket a környékbeli szén gyenge minősége miatt vásárlással szerezte meg a gyár, elsősorban Karwinban és Bécsben.

665 A diósgyőri szénbányák össztermelése és részesedése a borsodi széntermelésben 1876-1913 666 év t % 1876 16 000 18 1887 123 000 45 1900 311 000 31 1913 325 000 25 A vasércbányákat kivették a gyár kezeléséből miután a gyár irányítását 1880-ban átszervezték, és a kincstár bérleti szerződéssel a Borsodi Bányatársulatnak adta őket

667

. A később ismét a gyár kezelésébe került bányák közül a trianoni döntést követően a rozsnyói, rudnai, sajóházi (nadabulai), csetneki, dobsinai, jolsvai, valamint a zachuraí a Szepességben a csucsomi mangánbányával együtt 661 BERTALANFY B. 1986. 49. p. «* M. kir. vasgyár, 1910. 46. p., SZVIRCSEK F. 2000. 317. p. 663 Corpus Juris, 1909. 777-779. p. 664 GYIMESI S. 1970. 63. p., BERTALANFY B. 1986. 48-49. p. 665 MOL. Z 1558.1890. évi felügyelő-bizottsági jkv. 31. 666 BERTALANFY B. 1986. 39. p. 667 PANTO E. 1957.104-105. p.