Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE
A nagyolvasztótelep felépítésének halasztását a költségvetési hiánnyal indokolták, ugyanakkor figyelmen kívül hagyták a nyersvas valós szállítási költségeit. Az ok az állami gyárak egymás közötti elszámolásában és az iparpártoló vasúti tarifapolitikában rejlett. 647 A diósgyőri vasmű alapításától kezdve állami tulajdonban volt, mert gazdaságpolitikai céljai megvalósításához a kormány a vasmű jogelődét, a régi, csak részben állami, részben magántulajdonban lévő hámori vasművet megváltotta a magántársulati tagoktól. 648 1880-ban a gyárat közös igazgatás alá helyezték a MÁVAG budapesti gyárával, 649 majd 1898-tól a kincstári és az állami vasművek összevonásával a közös igazgatás mellett szoros termelési és technológiai kapcsolatban is lévő gyárcsoport része lett. A diósgyőri vasmű és a MÁVAG már említett üzemein kívül a vajdahunyadi, a zólyombrézói és a kudsiri vasgyári hivatalhoz tartozó vasgyártó telepek tartoztak még ide. 650 A gazdaságosságot tartva szem előtt a technológia fejlesztésénél az egyes gyárak érdekeit a gyárcsoport egészének az érdekei alá rendelték. Ezért támogatta a pénzügyminisztérium a diósgyőri nagyolvasztótelep létrehozása helyett, inkább a meglévő kohóművek fejlesztését a kincstári vasgyárak nyersvasellátására kiépített Vajdahunyadon, s tett meg minden előintézkedést 1890-ben, hogy a harmadik vaskohó működését még a folyó évben megkezdhesse. 651 A negyedik olvasztót pedig kifejezetten abból a célból építtették, hogy a diósgyőri gyár állandó nyersvashiányát megszüntessék. 652 A gazdaságos kihasználás szempontjaira hivatkozik a diósgyőri gyár vezetősége is, amikor az elektrokemence megépítése mellett érvelve azt javasolja, hogy „Kudsír szüntesse be a szerszámacélkovácsolást esetleg az alakosöntvénygyártást is és ezen munka utaltassék át az elektropesthez." 653 Az állami vasművek gyárai között a gyártmányok értékesítésének területén is szoros volt a kapcsolat. Diósgyőr termékeinek nagy részét a MÁV mellett a MÁVAG vette át, miközben a vasmű is ellátta megrendeléssel a gépgyárat. 1912-ben a perecesi vonalszakaszon egy vasúti ludat rendelt a Szinvára, több kiM7 Vö. PAULINYI Á. 2002. 275. p. MS SOÓS 1.1960. 37. p. « 9 ÚBA Banská Stiavnica. HKG. 6226/1880, 4865/1880, idézi: KISZELY GY. 1997. 75. p., M. kir. vasgyár, 1910. 7. p. 650 MOL. Z 1558.1912. évi zárszámadás., EDVII. A. 1900.126-195. p. 631 MOL. Z 1558.1890. évi felügyelő-bizottsági jkv. 108. 652 KERPELY A. 1987. 23-24. p. 653 MOL. Z 1558. 3045/1909.