Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

kelle tartani személye és vagyona felett hatáskodó bírónak" - fogalmazták meg. A tanács tagjai a múltbeli körülmények, a sérelmek és az 1848. évi törvények hiányosságai ellenére a megyei szervezet fenntartását tartották elsődlegesnek a nemzeti egység érdekében. A változások „elgyengítenék végképp azon ős testeket, a megyéket, melyeknek lét feladata volt és leend megtartani ősi alkotmányunkat, vagy ha elveszítenők, visszavívni azt."

119 A nemzeti érdekek előtérbe helyezése mellett a tanács megfogalmazta önkormányzatának kívánalmait, s azt a megyének hivatalosan meg is küldte. A határozat egyértelműen elfogadta a hangsúlyozottan 1848-as törvényes rendelkezést arról, hogy Miskolc a megyei igazgatás fennliatósága alá tartozik, csupán a függés mértékének pontosítását kérték 5 pontban: „1-ször. A közigazgatás önállóságát. 2. A városi közterhek egyenlő viselését, s a város belszükségeire önadóztatási jogunkat. 3. Osztálykülönbség nélküli egyenlő bíráskodhatás jogát. 4. Régi statutarius (szabályalkotó) jogunk visszaállítását. 5. A város határán belől mindenkire egyaránt kiterjedő kül-, belrendőrség gyakorlatát."

120 A tanács a megye jóváhagyását megelőlegezve a tisztújításon az igazgatás szervezetét, a tisztviselők létszámát tekintve az öt pontban foglaltaknak megfelelően kívánt eljárni. Ennek eredményeként meghatározták a megválasztandó tisztikar és a kinevezendő segédszemélyzet létszámát, sőt fizetését is. A választott tisztikar összetétele: főbíró, albíró, főjegyző, aljegyző, városkapitány, 4 tanácsnok, pénztárnok és ellenőr. A tisztviselők munkáját alkalmazott hivatalnokok és szolgák segítették: a városi kapitány mellé rendelt rendőrhadnagy, mezőbíró, városi ügyész, 4 írnok, orvos, szülésznő, városi mérnök, szállásmester és a tanácsnokoknak segédkező fertálymester.

121 Az 1848/24. tc. értelmében 1861. február 18-20. között lebonyolított, népképviseleti rendszerű választások eredményeként a főbírói tisztségre Jekelfalussy Lajost választották meg Bizony Tamással és Kolosi Sándorral szemben. Albíró Éles János, főjegyző Kis József, a városi rendőrkapitány pedig Pásztor József, a négy tanácsnok pedig Főzy 1,9 Uo. 20. p. 12(1 Uo. 22. p. 121 Uo. 23. p.