Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

csak a háború kitörése után kezdődött el az ágyúgyárban, mely külön telephelyen létesült a vasmű közelében. Az „Újgyár" megkülönböztető nevet viselő üzem berendezéseinek a szereléséhez 1917-ben láttak hozzá,

622 de a termelés a háború befejezéséig már nem indult meg, 1920-ban pedig a román megszálló csapatok 75 gépet hadizsákmányként elszállítottak.

623 A hadi megrendelések biztosítása érdekében a gyári vezetőség már 1909-ben, alig néhány évvel az első olaszországi és németországi próbálkozások után azt javasolja, hogy Magyarországon is építsenek elektrokemencét. Javaslatukat a következőképpen indokolják: „Több ízben jelentettük, miszerint a 24 cm-es páncélgránátok gyártása Martinacélból nehézségekbe ütközik, hogy ezen anyag ily lövedékek gyártásához nem felel meg. A tégelyacél ugyan alkalmas ezen lövedékfajták gyártásához, de túl drága...".

624 Majd később ezt írják: „...a hadügy részéről a legközelebbi jövőben várható a 30,5 cm-es páncél gránátok megrendelésének kiadása, hogy ezen fajta lövedékből megfelelő részt kaphassunk elébb be kell bizonyítanunk a szállítóképességet, illetőleg beszállítani megfelelő próbalöveget ....".

625 A Girod-féle elektrokemence üzembe helyezése és kezdeti működtetése körül mutatkozó nehézségek miatt a gyár csak 1911. szeptember 5-én vette át a berendezést, de aztán 1912-ben a meglévő mellé egy Heroult-rendszerű kemencét is felállítottak.

626 Az elektromos energia hasznosításában a vasmű az élenjárók közé tartozott. Az új hengerde gerendasorának meghajtására szolgáló gőzgépet 1910-ben, a sínek minőségének a további javítását elősegítő blokksor felállításával egyidőben, Ilgner-rendszerű elektromos hajtásra cserélték A korabeli Európa egyik legnagyobb erőátviteli telepe 12 000 lóerős hajtómotorral és két, egyenként 36 tonnás lendítőkerékkel rendelkezett. 627 A fejlesztéseket a gyárvezetőség nagy körültekintéssel hajtotta végre, s a legmodernebb technika, a legmegbízhatóbb és a leggazdaságosabb megoldások bevezetésére törekedett. A beruházások megkezdése előtt a megbízott szakemberek külföldi tanulmányútra mentek, hogy a szükséges ismereteket megszerezzék. Az ágyúgyártás megindításának tervét fontolgatva a következő indokokra hivat622 MOL. Z 1558. 35565/1917, 53878/

VI/1917. 623 MOL. Z 1558. 28 162/1920. Idézi: KISZELY Gy. 1997.177. p. 624 MOL. Z 1558. 3045/1909. 625 MOL. Z1558. 42 595/1909. 626 MOL. Z 1558. 34 572/1911, 22 670/c/1920. 627 M. kir. vasgyár 1910. 59-60. p., COTEL E. 1929. 689. p., MAROSVÁRY L. 1999. 22-24. p.