Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

Az angol típusú nyúlszőr keménykalapokat nem csupán idehaza értékesítették, hanem jelentős tételben szállították Ausztriába, Németországba, sőt Angliába.

565 A kalapok exportálásához képviselőségeket és mintaraktárakat állítottak fel. Egy 1894. évi reklámjuk szerint az időben Budapesten, Csernovitzban, Hamburgban, Párizsban, Bukarestben és Konstantinápolyban voltak közös képviselőségeik a Magyar Kereskedelmi Múzeummal közösen. Különösen nagy jelentősége volt a hamburgi ügynökségüknek, amely Amerika és Ázsia felé talált újabb és újabb piacokat.

566 A Pelikán és Gyukits kalapgyár sikerrel állta a versenyt annak ellenére, hogy az 1890-es években hátráltatta a fejlődésüket több tényező. A nyersanyagot, a kalaphoz szükséges cikkeket külföldről szerezték be, a munkásaik is zömében külhoniak voltak, akiket a gyártulajdonosok saját költségükön utaztattak. Nehezítette tevékenységüket a szakmunkások hiánya.

567 1895-ben a már jó hírű kalapgyár a telepét Miskolcról Budapestre helyezte át.

568 A gyár áttelepülésének az okai az ún. centrum és periféria eltérő fejlődési lehetőségeiből, s a hazai kapitalizmus viszonyaiból eredtek. A XIX-XX. század fordulója körül a pénzintézetek, a tőlük függő ipar és kereskedelem a főváros irányítása alá került. Ha valamely vállalkozó nem került bele a nagy bankoktól függő Budapest-centrikus rendszerbe, elzárult a nagy üzletkötések lehetősége. Különösen állt ez a kifejezetten külföldi exportra termelő Pelikán és Gyukits kalapgyárára. A fővárosba települést követően azzal, hogy reflektorfénybe került, 1896-ban elnyerte az üzem Ferenc József királytól a „Cs. és kir. udvari kalapgyáros" kitüntető címet.

569 1904-ben a gyáralapító Pelikán Alajos özvegye 71 évesen a fővárosban elhunyt. Az üzlettárs Gyukits Gyula a gyáralapító veje volt, s az ő nevét a Fischer Béláné és Fia budapesti kalapgyár az államosításokig megőrizte, miután a levelezésükben és a cégjelzésben mindenhol feltüntették a „Gyukits-kalap" feliratot.

570 A XIX-XX. század fordulóján Rozsnyóról áttelepült egy nyakkendőgyár Miskolcra. 1905-ben az üzem 50-60 munkást alkalmazott, az osztrák ipar erős versenyével küzdött. A város jelentős támogatásá565 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 752-753. p. DOBROSSY 1.1995.161-162. p. 567 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamra jelentése az 1893. évről, 133-134. p. 368 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 753. p. 569 Borsod-Miskolczi Értesítő, 1898. május 4. 570 DOBROSSY 1.1995.163. p.