Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

formában egy közös eladási irodát létesít, mely az összes gyártól a gyártmányokat átveszi.

552 1905 után az volt a gyakorlat, hogy a régi, vagyis a felső gyár elhasznált gépei kerültek az új telepre, s azokon már csak nehézkesen termelhettek. A papírlemezeket a napon szárították, s ezért a gyár továbbra is függött az időjárástól, ui. az befolyásolta, hogy mikor mennyit termeltek. Folyamatos termelést az I. világháború évei hoztak, mert a hadiipar nagy megrendelője lett a gyárnak. Az itt készült bőrhulladékkal kevert papírlemezeknek, amelyekből a fronton harcoló katonák bakancsainak, illetve a polgári lakosság cipőinek gyenge minőségű műtalpait gyártották.

553 A gyár túlélte a háborút, s amikor a trianoni békediktátum következtében elcsatolták a régi Magyarország 2/3-át, súlyos szerkezeti aránytalanság következett be a papíriparban. Míg a nyomdai kapacitás a háború előttihez viszonyítva jórészt megmaradt, a papírgyártó kapacitás a töredékére zsugorodott. Ezért lehetett jövője a diósgyőri papírgyárnak. TEXTILIPAR A városban és a környéken a XVIII. századtól különböző textilipari kezdeményezések keletkeztek. Diósgyőrben a posztóványoló malomról 1773-ból tudunk, amikor Szőllősy Ferenc koronauradalmi prefektus azt javasolja, hogy a papírmalmot ennek a helyére telepítsék.

554 A kamarai tulajdonban lévő posztókészítő manufaktúra létezését 1785-1788 közt említik a források.

555 1832-ben Miskolcon a Felsőváros szélén, a Sváb sori utca végén állt a koronauradalomhoz tartozó kőből épült, zsindely tetős „Selyemtenyésztő ház". A házhoz tartozó udvar 221 4/6, a kert 2298, összesen egy 2529 4/6 négyszögöles telken lévő építményt bérelték.

556 A bécsi udvar a XVIII. századtól erőltette a selyemhernyó tenyésztését. Az egykori „selyemszövő gyár" emlékét a helynevek közt a Selyemrét őrizte meg, amelyen 1950 után lakótelep épült. 552 GALÁNTHAI NAGY S. 1910. 552-553. p. 553 MARES V. 1982.142. p. 554 KOMÁROMY J. 1955. 35. p. 555 NÉMETH Gy. 1989. 23. p.; ENDREI W. 1969. 238. p. 55h DOBROSSY I.-IGLÓI Gy. 1982.163.p.