Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

Szilvásváradon gróf Keglevich Miklós alapított a XVIII. század utolsó évtizedében papírkészítő műhelyt, amely kétfajta írópapírt és itatóspapírt gyártott Borsod megye, Miskolc és Eger ellátására. A papírmalom 1842 után szűnt meg.

521 Nagyvisnyón 1796-1811 közt igazolható egy papírkészítő műhely működése.

522 Bélapátfalván az Egri Érseki Papnevelő Szeminárium 1814-ben létesítette a műhelyt a Recska-patak vizére, s a papírmalom 1847-ig termelt, papírjait vették az egri, a miskolci és pesti nyomdák.

523 Mályiban a Hejő-patak mentén 1819 előtt épült papírkészítő műhely, amely 1842 utáni megszűnéséig írópapírral látta el Miskolcot és Borsod megyét.

524 Mezőnagymihályon 1758-ban már működött vagy abban az időben alapították - a korszakban legutolsóként - az itteni papírmalmot.

525 A Bükk vidéki és a Borsod megyei papírmalmok előbbi sorából szándékosan hagytuk ki a Diósgyőrben létesült papírgyártó műhelyt két ok miatt. Az első, hogy a diósgyőri műhely keletkezése vitatott, a második oka, hogy ez az egyetlen olyan üzem, amely manufaktúrából gyárrá fejlődött. Napjainkban is működő diósgyőri papírgyár igazolja azt, hogy a magyar iparfejlődésben is bizonyított (a vasgyártás, üveggyártás, finomkerámia-ipar mellett) az a tény, hogy korai manufakturális korszakban keletkezett vállalkozásokból idehaza is ugyanúgy keletkezhettek gyárak, mint a fejlődésben előttünk járó Nyugat-Európában. A gyárlétesítés kezdetei 1769-70-ig nyúlnak vissza, amikor Mária Terézia a magyarországi papírkészítés fejlesztését határozta el. Ez ügyben a magyar kamarától kért felvilágostást a papírkészítés állapotáról, továbbá, hogy tegyen a kamara javaslatot a papírmalmok építésére, amelyeknek elsősorban postapapírt kellene készíteniük. A kamarához visszaküldött 43 válaszból csupán 4 tett konkrét javaslatot. A kamara előterjesztése szerint a postapapír előállításához szükséges finom lenvászonból nincs elegendő mennyiség, viszont a közönségesebb papír számára van megfelelő nyersanyag, s a diósgyőri 521 CSIFFÁRY G. 1996. 219-221. p. 522 CSIFFÁRY G. 1996. 219. p. 523 Történetére ld: SUGÁR 1.1971. 50-86.; CSIFFÁRY G. 1996. 215-219. p. 524 BOGDÁN 1.1963.193., 354. p. 525 BOGDÁN 1.1963. 334., 354. p.