Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

ÉLELMISZER-FELDOLGOZÓ IPAR Az élelmiszer-ipari ágak közé sorolható keményítő, dohány és a csontliszt előállítására a városban a XIX. században egy-egy manufaktúra jellegű üzem létesült. A keményítőgyártás alapanyaga a korban elsősorban a búza, a kapásnövények közül a burgonya, majd a század végétől a kukorica volt. A burgonyának több mint 20%-a keményítő. Elsőként 1845. június 17-én megjelent hirdetésből derül ki, hogy Matheides Károly a városban a Sváb-soron, a kőedénygyár szomszédságában állított fel keményítőgyárat.

409 A gyártás során a keményítőből dextrin állítható elő. Ennek oldata egy híg, mézgaszerű, ragasztásra kiválóan alkalmas anyag, amelyet e célból felhasználták a papír-, kartongyártás során, alkalmazták a festék-, gyufa- és a textiliparban.

410 A gyártás során visszamaradó maláta marha- és sertéshizlalásra kiválóan alkalmas. A gyár keletkezését esetleg a diósgyőri papírmalom, vagy miskolci nyomdák könyvkötészete indukálhatta. Az is lehet, hogy az 1844-ben alapított Fischmann Sámuelféle gyufagyárat látta el, miután annál egy évvel később keletkezett. 1846-ban még összeírták a helybeli gyárak közt

411 1851-ben működőként említi Fényes Elek

412

, további sorsáról hallgatnak a források.

413 Miskolcot egy 1819-ben megjelent munka Pozsony, Pest és Kassa mellett, mint tobakfabrikával rendelkező települést említi.

414 A „tubák" indián eredetű szó, a jelentése orrba szippantva élvezett dohánypor. A tubák úgy készült, hogy gondos munkával különféle dohányfajtákat porrá őröltek, melyhez illatos anyagot kevertek, majd hosszú ideig érlelték a dohánykeveréket. 1842. május 9-i újsághír szerint a Piac utcában burnótgyár létezik.

415 A burnót a török burun otu, azaz orrfű jelentésű szó magyar átvétele, s ugyanazt fedi, mint a tubák. A kortárs Pfliegler J. Ferenc szerint a Steinheifel-féle burnótgyár országos hírű, s nemcsak a helyi szükségleteket elégítette ki, hanem 409 Borsod-Miskolczi Értesítő, 1845. VI. 17. 410 SCHACK B. 1929. 405. p. 411 FAZEKAS Cs. 2000. 600. p. 412 FÉNYESE. 1851. III. 94. p. 4

" A keményítőgyár tulajdonosaként a kortárs Pfliegler J. Ferenc viszont Radimoj Ignácot említi. - PFLIEGLER J. F. 1996. 30. p. 414 MAGDA P. 1819. 92. p. 415 Borsod-Miskolczi Értesítő, 1845. V. 9.; SZENDREI J. 1911. IV. köt. 763. p.