Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

edényt. Ezt követte Sadler találmánya 1750-ben, aki a nyomtatott díszítést vezette be. 1757-ben, amikor Josiah Wedgwood (1730-1795) feltalálta a keménycserépből előállítható edényeket, ez az olcsóbb, rézmetszetes technikával díszített termék háttérbe szorította a porcelánt. Az új kerámiatípus, a keménycserép több területen felülmúlta az addig gyártott ólommázas fajanszot is. A kőedények nemcsak tartósabbak, hanem olcsóbbak is voltak a fajanszárunál, ugyanakkor a gyártásuk sem igényelt akkora apparátust. Ezt nem kellett szabad kézzel festeni, mint a fajanszot, mert a kőedényeket jórészt festetlenül hagyták vagy levonóképes díszítéssel látták el. A keménycserép használatának gyors elterjedéséhez hozzájárult az is, hogy olcsóbb volt a költséges és kis számban előállított porcelánnál, ugyanakkor színében, kinézetében ugyanazt a hatást érte el. így azután a polgári, kispolgári és paraszti lakosság is szívesen vásárolta. Előnye volt az is, hogy hőállóbb volt, mint a fajansz, s a korszakban egyre szélesebb körben elterjedt ún. forróitalok (kávé, tea, csokoládé) fogyasztásához alkalmasabbnak bizonyult. Volt még egy előnye: a keménycserép vagy kőedény készítése a tömeggyártásra is alkalmas volt.

338 Magyarországon először 1786-ban Holicson készítettek keménycserepet, viszont a XIX. század első évtizedeiben már egy sor kőedénygyártó manufaktúra működött. A miskolci kőedénygyárat 1832-ben említik először. Tulajdonosai Butykay József és Biszterszky Imre voltak kezdetben, utóbb, 1834-36 között Butykay lett a kizárólagos birtokosa. Az edénygyártó manufaktúra a Jelenkor 1832. május 2-i közleménye szerint „Diós-Győr felé, a fás kert előtt, az úgynevezett Benkókertben" állott.

339 Eszerint a telep a Győri kapuban épült fel. A miskolci kőedénygyár ez időben négy kemencével dolgozott, s működése idején egyik legnagyobb hazai kőedénygyárunk volt. Az üzemet már 1832-ben úgy említik, mint „PorczeIángyár"-at. A miskolci kőedénygyár porcelánkészítményei közül több fennmaradt. Az első ismert porcelán tányérkán „Miskolc 1838" fenékjegy olvasható.

340 Az üzemben később, az 1850-es években is gyártották a porcelánt. A gyárhoz 1841-ben a legjobb agyagot Szerencsről egy pincéből 338 CSIFFÁRY G. 1997. 9-10. p. 339 KATONA 1.1977, 22-23. p. 348 KATONA 1.1978. 207. p.