Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

sok szerint ezek voltak az igazi magyar mesterek, akik hazai alapanyagokat dolgoztak fel késztermékké a falusi lakosság számára. E megállapításban - ami részben igaz - a politikai közélet hatása is kimutatható. Borsod vármegye és Miskolc egyaránt komoly 48-as és függetlenségi párti bázissal rendelkezett és ebből következően minden területen, ahol csak lehetett a nemzeti, a magyaros jelleget hangsúlyozták.

220 A korabeli politikai érdekektől függetlenül valóban igaz az, hogy a kézművesek nagyobbik részének mesterségbeli tudása a céhes korszakban gyökeredzett és a hagyományos viselet, gazdálkodás és a lakáskultúra eszközeit, tárgyait készítették elsősorban. Termékeiket a mezővárosi piacokon és vásárokon értékesítették a miskolci iparosok. A XVIII. században és a XIX. század elején Gömör, Abaúj, Heves, Szabolcs és Zemplén vármegyék városaiban árulták készítményeiket. A XIX. század második felétől már ritkán hagyták el Borsodot az iparosok. A vármegye vásározó helyein kívül egyre kevesebbszer - különösen a filoxéra járvány után - keresték fel Abaúj nyugati részeit és Tokaj-Hegyalját. A szállítási költségek folyamatos növekedése miatt nagyon sok iparos még Miskolcot sem hagyta el. Megvárta, hogy a falusi lakosság a városba jöjjön és a heti piacokon vagy az országos vásárokon elégítse ki a szükségleteit. A XIX. század döntő részében a miskolci hetipiacok és az országos vásárok voltak a kézműves termékek fő értékesítési színterei. Miskolcnak 1696-ig két nagyvására volt. Aldozócsütörtökön és Szent Lukács napján. 1696-ban ehhez újabb két vásártartás jogát kapta meg a település. Az újabb vásárokat Szent Julianna, és Szent Sámuel napján lehetett tartam. 1806-ban egy ötödik, december 16-i vásártartást engedélyeztek a városnak. 1836-ban pedig az áldozócsütörtöki vásárnapot Orbán napjára helyezték át. Ezen országos sokadalmakhoz szerdánként hetivásárok tartoztak.

227 Miskolc kézműipari és mezőgazdasági termékcseréjének fóruma, másrészt a város és a környező települések kereskedelmi kapcsolatának, az áru értékesítésének évszázadokon keresztül központi helye a Theatram, Sokadalom vagy Derék Piac volt. A Derék Piac a mostani Sötétkapu és a Szinva vonala közötti - egykor közel 10 ezer négyzetméternyi középkori eredetű - piachely volt. A város kereskedelmi jelentőségének növekedésével a Derék Piacot övezve, a Sötét kaputól 226 Ld. PFLIEGLER J. F. 1996.103. p. 227 VIGA GY. 1981. 211. p.