Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

A miskolci fafeldolgozó ipar sajátos színfoltjának tekinthető a XIX. század második felében az ún. fegyencipar, amelyről sok híradást közölt a korabeli sajtó. 1878-ban a Miskolcon fogva tartott rabok számára is - mint ez országosan jellemző volt ebben az időszakban „munkaház"-at létesítettek. Ezáltal „A rabmunkaerőnek kevés haszonnal járó ilyetén értékesítése által azon morális - de a hazai iparra nézve meglehetős fontossággal bíró - czél éretett el."

210 A „munkaház"-ban dolgozó rabok a kincstár által biztosított fűzfavesszőből „egyszerű kézi karos és gömbölyű kétfülű kosarak"-at fontak. A kosarakat Visegrádra szállították, s az ottani erdőhivatal közreműködésével értékesítették, mint az exportra kivitt szőlő- és gyümölcs tárolóeszközt. A fegyencek 1878-ban 8226 kosarat fontak. 1890-ben már a kosarak száma elérte a 14 214 darabot. A vesszőfonó „munkaház" mellett hamarosan nádfonó üzem és esztergaműhely is létesült. A nádfonó üzemben magánszemélyek megrendelésére székeket, asztalokat, kanapékat fontak. 1890-ben 236 nádszék készült a műhelyben. Az esztergaüzemben pedig bajuszpedrő dobozokat készítettek a patikusok megrendelésére. Ezek száma évente 5-6000 között váltakozott. A termelésben átlagosan 40-50 rab vett részt.

211 Az élelmiszerek- és a vegyipar területén 1871-ben 65,1883-ban pedig 81 önálló mester tevékenységéből tájékoztatnak a források. Ebbe az iparcsoportba tartoznak a mészárosok, a hentesek, a pékek és a szappanosok. Létszámuk 1872-ben és 1883-ban egyaránt túl kevés volt a város összlakosságához mérten. A mészárosokat és a henteseket nem tüntették fel az 1872. évi öszszeírásban. 1883-ban 21, illetve 20 volt a számuk, segédekkel és tanoncokkal együtt 62 és 58. Ha az önálló mesterek számát összevetjük Szeged korabeli adataival, akkor megállapítható, hogy a Szegeden dolgozó 57 mészárossal, mint önálló iparossal és 45 hentessel szemben harmad, illetve feleannyi volt a miskolci iparosok száma.

212 A XIX. század utolsó harmada miskolci mészárosainak és henteseinek száma lényegében ugyanannyi volt, mint a XVIII. század végén. A XVIII. században 7 mészárszék létezett Miskolcon, s egy-egy széket 3-3 mester bérelt. A mészárszékek száma a XIX. században sem változott. Változtak viszont a vágásra és az értékesítésre szánt hús előállításának a körülményei. 1868-ban még minden mészáros - úgy 210 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése, 1881. II. 52. p. 211 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara jelentése, 1890. 64. p. 212 Vö. JUHÁSZ A. 1991. 439. p.