Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

ségek nagy hatást gyakoroltak, hisz a polgárság jelentős része szőlőbirtokkal, pincetulajdonnal bírt, - ezen ingatlanok birtoklása még mindig státusszimbólumként jelentkeztek - és leginkább a zsidó társadalmi réteget érintette, amely aktív borkereskedelmet folytatott. Tudvalévő, hogy a város pincehálózatában tárolt borok hazai és külföldi kereskedelembe kerültek. A változások és az új telepítések következménye a borárak emelkedése volt. Tíz év alatt, az 1890-es évek elejére a bor hektoliterének átlaga kb. 7 frt.-ról 15 frt.-ra emelkedett, - ez volt az országos átlag. A borárak emelésében Miskolc élen járt. A miskolci piacon 1880-ban egy hordó (140 liter) must ára 8-10-15 frt. között ingadozott minőség, illetve foktartalom szerint. Szüret után az új bor ára azonnal felszökött, „novemberben 20-25 frt.-on, újévkor 30-35 frt.-on kelt az 1880. év termésének bora. Csekély ingadozással az ár változatlan maradt."

145 1893-ban „az új bor ára 13-15 frt. volt, házasítva olasz vagy erdélyi borral 17-22 frt., az olasz bor 18-20 frt., a miskolci 24-40 frt. volt."

146 Miskolc bortermelése 1850 és 1869között (Szendrei János kutatásai alapján)

147 Év Bortermés Esemény 1850 kevés nyári hőség, szeptemberi bő esőzés 1851 kevés, savanyú sok eső 1852 jó, aszú is termett 1 puttony aszú: 8-10 frt.-on is elkelt 1854 jó ? 1856 nevezetes, igen jó, aszú is termett 1827 óta ilyen jó bor nem termett 1859 7 megalakult a Miskolcz vidéki Gyümölcsészeti Társulat, amely ebben az évben gyümölcskiállítást rendezett Miskolc városában. 1861 igen jó jégeső is volt 1863 igen kevés, de jó ? 1865 kitűnő, de kevés ? 1866 ? fagy, majd szárazság pusztította a szőlőket 1867 ? megalakult a Borsodmegyei Gazdasági Egyesület 1868 igen finom, de közepes termés ? 1869 ? állat- és borkiállítás volt Miskolc városában 145 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 786. p. "

6 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 793. p. 147 SZENDREI J. 1911. IV. köt. 784-785. p.