Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

„Gazdászati Rendszabályok" erről pontos információkkal nem szolgálnak. Ugyanakkor a város levéltárában őrződnek, így ismerjük Miskolc (1861, 1912), Hejőcsaba (1860, 1863, 1868), Diósgyőr (1862, 1871), Görömböly (1860, 1873), Szirma (1863), Tapolca (1889) korabeli térképeit, ahol nagyon sok legeltetésre, állatok tartására utaló dűlőnévre lehetünk figyelmesek:

128 Alsó közlegelő (1860), Alsó legelő (1868), Alsó pást (1861), Alsópástrajáró dűlő (1860), Alsóvízrejáró dűlő (1860), Baromállás (1861), Berek állja rét (1868), Bika rét (1871), Bikás (1861), Borjú déllő (1861), Csapás (1871), Csermőke legelő (1860), Csikó (1861), Deber rétek (1873), Felsővízrejáró dűlő (1860), Fignár rét (1868), Görbe érre járó (1861), Görbe rét (1860), Görömbölyi rétrejáró (1860), Haliczkára járó (1861), Hejőn túli rét (1873), Hejőközi kaszáló (1860), Hejőközi legelő (1860), Homoki kaszáló (1860), Hosszú járó (1861), Hosszú pástra járó (1861), Ispán rét (1868), Kerek rét (1860,1861), Kolompos (1862, 1871), Közép járó (1861) Kútlaposi legelő (1868), Lúdpásti tábla (1868), Majlát rét (1860,1876), Malom pást (1860), Malomútra járó dűlő (1860), Nagy bikás (1861), Nagy rét (1863,1871), Nagy rét állja (1871), Nádi kaszáló (1860), Nyárjasrét (1860, 1876), Ortásrét (1861), Ostor (1862), Ostoros (1871), Ördög rét (1868), Pást (1861), Régi akoly (1861), Régi barom vásártér (1861), Rövid pástra járó (1861), Spirnyák rét (1860,1876), Szarka legelő (1871), Szirmai pástrajáró dűlő (1860), Tábor rét (1860, 1873), Tehén táncz (1862, 1871), Tehén táncz állja (1871), Vízközi legelő (1868), Zsidó rét (1868). Kanyarodjunk vissza a „Gazdászati Rendszabályok"-hoz. A miskolci rendtartás szerint a közlegelőkön „a 100 holdon felül bíró [állattulajdonosok] 30 db, az 51-100-ig bírók 16 db, míg a 21-50-ig bírók 8 db, a 10-20-ig bírók 6 db és végezetül az 1-10 holdat bírók maximum 4 db marha legeltetésére vannak feljogosítva". Ugyanakkor „a külbirtokot (ez alatt szántóföld és rétet értve) nem bíró, pusztán csak házbirtokosok 1 db marha legeltetésére vannak feljogosítva. Sertés és kecskékre nézve megjegyeztetvén, hogy szopósok nem számíttatnak, és süldőből 2 vétetik egy anya számba. A birtoktalan helyen lakos vagyontalanoknak is meg engedtetik, l-l db marha és 2 sertés és 1 kecske legelőre hajtása, azonban kettes legelőadói illetmény mellett. Juhot és bárányt a közlegelőkön tartani egyátalában meg nem engedtetik". I2ti ROMÁN J. 1979. 77-95. p.