Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

A határhasználat és a birtokviszonyok alakulása E kérdések megválaszolásához elsőként a határhasználat illetve a művelési ágak változását tekintsük végig.

78 1.táblázat 1842 (kh és%) 1865 (kh és%) 1895 (kh és%) 1912 (kh és%) szántó 2420 28,0 25 2S 28,5 4252 46,3 4771 51,4 kert 434 4,8 617 6,7 rét 1762 20,4 2509 28,3 1338 14,5 1284 13,8 legelő 2275 26,4 2221 25,1 1951 21,2 1200 12,9 szőlő 1530 17,7 890 10,0 403 4,4 261 2,8 erdő 29 0,3 30 0,3 terméketl. 646 7,5 714 8,1 786 8,5 1117 12,1 összesen 8633 100,0 8862 100,0 9193 100,0 9280 100,0 Bár a rendszeres kataszteri felméréseket megelőző és az azt követő adatok pontos összehasonlítása az eltérő módszerek (néhány művelési ág következetlen értelmezése) és a terüleünértékek korai változatossága miatt nehézkes, a táblázat a hosszú távú főbb tendenciákat mégis szemléletesen jelzi. Mindenekelőtt a szántóföldek gyarapodását. Ez az 1850-es, 1860-as években még kevésbé intenzív (az országosan jelentkező gabonakonjunktúra tehát alig éreztette hatását), ezt követően azonban a korszak végéig a szántók területe csaknem megkétszereződik, s a több mint 50%-os aránya Borsod megye átlagát (1900-ban 47,1%) is túlszárnyalta.

79 Ez az országos tendenciákhoz (vagy az alföldi városokhoz) hasonló folyamat azonban Miskolcon ellentmondásokkal zajlott. Egyrészt a szűk határú településen nem volt mód a terjeszkedésre és a terméketlen (földadó alá nem eső) területek művelés alá vonására (ezekhez sorolhatók az utak, utcák, árkok, folyók stb.), sőt kiterjedésük a korszakban számottevően emelkedett.

80 (Ezzel szemben Szegeden pl. 1855 és 1913 között a terméketlen területek minte jy 20000 kataszteri holddal csökkentek.

81

) Másrészt a szántófölde' ,/arapo78 KUN M. 1842. 35. p.; Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme. 1865. 102. p.; Magyar Statisztikai Közlemények (a továbbiakban M.S.K.) XV. köt. 346. p.; HALMAY B.-LESZIH A. 1929. 435. p. 7

" GYIMESI S. 1970. 52. p. 80 1908-ban a város határa bővült, miután az eredetileg Hejőcsabához tartozó tisztviselőtelepet Miskolchoz. csatolták. SZENDREI J. 1911. IV. köt. 869. p. 81 JUHÁSZA. 1991. 261. p.