Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

szénbánya kihasználása csak a távlati tervekben szerepelt. E tervek megvalósítására a későbbiekben az államosítás miatt már nem került sor. A társaság utolsó vasútvonala 1873-ra épült fel Miskolc térségében. Ez pedig a Miskolc-diósgyőri iparvágány volt, amelynek létesítését nem a szénbánya közelsége motiválta, hanem a diósgyőri vasgyár 1868-ban megkezdett építése tette szükségessé egyrészt nyersanyag, másrészt a készáruk szállításának a vasúti fővonalba való bekapcsolására.

60 A Tiszavidéki Vasúttársaság monopolhelyzetét, mint a miskolci pályaudvar egyedüli és kizárólagos tulajdonosa érvényesíthette és érvényesítette. 1870-től a MÁV és a Vasúttársaság közösen használta a Tiszai Pályaudvart. A közös szolgálatot a Társaság biztosította, a költségeket a MÁV állta.

61 Egyre világosabbá vált, hogy a Tiszai Pályaudvar központi szerepkörét semmilyen módon nem lehet megkerülni. Hiába épített a MÁV önálló pályaudvart (Gömöri Pályaudvar), a vonatok továbbra is csak a magánvasút-társaság pályaudvarán keresztül érhették el céljukat. A Pest-miskolci vasútvonal megnyitásakor Miskolc szerette volna elérni, hogy a MÁV egy városhoz közeli személypálvaudvart létesítsen. A korabeli helyi sajtó szerint ezt a törekvést a Tiszavidéki Vasúttársaság akadályozta meg.

62 A tények ismeretében nyilvánvalóbbnak tűnik az, hogy a MÁV vezetése számolva a közeli államosítással igen kedvezőnek ítélte meg a Tiszai Pályaudvar helyzetét és a hozzákapcsolódó létesítményeket (fűtőház, javítóüzem stb.) és ezért új, nagy volumenű beruházást feleslegesnek tartott. A kiegyezés után kiépülő MÁV Hatvan melletti legfontosabb észak-magyarországi vasúti csomópontja Miskolc lett. A Szerencsmiskolci, Miskolc-Kassa és Hatvan-Miskolc közötti vasútvonalak mellett a megye következő vasútja az un. „gömöri" (Sajó-völgyi) vonal lett, amely kezdetben Miskolctól Bánrévéig vezetett (1871), de nemsokára elérte Füleket, illetve Dobsinát (1874) is. Jelentősen növelte Miskolc vasútforgalmát az időközben ugyancsak kiépített Szerencs-Sátoraljaújhely-galíciai vonal, amelyet 1886-1892 között kettősvágányosítottak és a Monarchia fő felvonulási útja lett a cári Oroszország ellen.

63 60 PÁL I. 1976. 54-55. p.; IV. sz. A miskolci vasútvonalak építésének története 1859-1959. Közlekedéstudományi Egyesület kiadványa 12. p. 61 Ld. Központi Vasút és Közlekedési Közlöny 1871. 21. sz. 172. p. 62 Ld. Borsod-Miskolczi Értesítő 1870. 30. sz. « Vö. GYIMESI S. 1970. 64. p.