Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

értékesítési bevételhez jutott. 1910-ben összeköttetésbe lépett a Foncière Biztosító Társasággal, és ellátta a felső-magyarországi vezérügynökség feladatait.

34 Nagyrészt iparosok hívták életre 1870. szeptember 11-én 5000 db 1 forintos törzsbetét kibocsátásával és havi 40 krajcár fizetési kötelezettséggel a „Miskolci Iparos Önsegélyző Filléregylet"-et, amely 1871. június 2-án kezdte meg viszonylag szerény induló tőkével az első üzleti évet. Az iparosok segélyezése és részükre könnyebb feltételek mellett kölcsön nyújtása volt az egylet célja, amely 1876-ban a Miskolci Takarékegylet nevet vette fel. 1880 év végén az alaptőke már 250 ezer Ft, amely 2500 db 100 forintos részvényből állt. 1891ben a részvénytőkét átmenetileg 200 ezer forintra szállították le, de az 1900-as évek elejére az alaptőke 600 ezer koronára emelkedett, s ehhez a részvénytőkét meghaladó összegű tartalékalap járult. A nyilvános mérlegek tanúsága szerint a múlt század első évtizedének végén a Miskolci Takarékpénztár és a Borsod-Miskolci Hitelbank 15-16 millió korona főösszege után a Miskolci Takarékegylet következett a miskolci intézetek sorában. Az 1909. évi mérlegbeli 8,3 millió korona fő összegének kiemelkedően nagy hányadát, mintegy 80%-át képviselték a takarék- és egyéb betétek. Jelzálogkölcsönök folyósításában is a harmadik helyen állt a két vezető miskolci pénzintézet mögött. A Miskolci Takarékegylet 1888-ban Szerencsen, a Zemplén megyei járási székhelyen fióktelepet létesített. Az 1910-es évtizedbeli tevékenységéről már nem állnak rendelkezésre adatok.

35 Néhány további intézet 1894-ben kezdte meg működését az 50 éves időtartamra alapított Borsod Megyei Takarékpénztár. Az alapszabályban megállapított 400 ezer korona alaptőkének csak a felét fizették be, a másik felét 1906ban, 1907-ben már 1 millió korona a befizetett részvénytőke, amely 1910-ben 2 millióra, majd 2,5 millióra növekedett. Ez a legmagasabb a miskolci pénzintézetek között, tartalékalapja azonban ehhez képest viszonylag csekély: 0,7 millió korona. Érdekközösségben állt a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bankkal, és fiókot tartott fenn a délborsodi járási székhelyen, Mezőcsáton. Részt vett a Borsod megyei A Miskolc Takarékegylet mint részvénytársaság alapszabályai 1876, 1885, 1892. és XXV. évi zárszámadása, 1896. Mihók- és Galánthay Nagy-féle Compass kötetei és Pénzintézetek 1894-1909. 307. p.