Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

sodni.

13 Régi ága a pénzügyi szolgáltatásoknak a kézizálogra nyújtott hitel. Egyes pénzintézetek is foglalkoztak vele és volt Miskolcon ezenkívül kifejezetten erre szakosodott 3 magán zálogintézet is. Az 1913-ból rendelkezésre álló adatok szerint Miskolc városban az évvégi zálogtárgyak száma megközelítette a 40 ezer darabot. Magyarországi törvényhatósági jogú városok közül csak Szegeden és Pozsonyban volt ennél nagyobb a „zálogálladék". A miskolci zálogtárgyak azonban viszonylag kisértékűek voltak, alig 10 korona átlagértékkel. Ez a városok többségében 20-30 korona között mozgott.

14 A vidéki városok közül Miskolc az elsők között volt, ahol a biztosítási vállalatok megkezdték működésüket, amikor még csak külföldi biztosító intézetek működtek. Tucatnyi biztosító társaságnak volt Miskolcon ügynöksége, a biztosítás szinte minden ágára kiterjedő üzletkörrel.

15 Fontosabb üzletágak és mérlegadatok A Miskolci Takarékpénztár megalakulását (1845) követő évtizedekben fokozatosan kifejlődött és a századforduló utáni években kiteljesedett Miskolc város pénz- és hitelintézeteinek hálózata. Az 1910es évek elején is létesült ugyan néhány bank, takarékpénztár és szövetkezet, tevékenységük azonban a mérlegadatok tanúsága szerint a fontosabb üzletágakban csak töredéke volt a korábban létesült és kiépült forgalmú intézetekének: a jelzálogkölcsönök és visszleszámítolás értéke alig 1-2%-a, a betétállományé 4%, a váltó tárca értéke volt csak ennél magasabb.

16 A háborús viszonyok (infláció stb.) is megzavarták az intézetek tevékenységének főbb irányait és arányait. így a miskolci pénz- és hitelélet szerkezetének és dinamikájának jellemzésére alkalmasabbnak látszik, ha a következőkben a századforduló körüli évek intézeti mérlegeinek néhány aktív és passzív tételét mutatjuk be, utalva természetesen a zavarosabb 1910-es éveket jellemző változásokra is. A takarékbetét a pénzelhelyezésnek talán a legkedveltebb módja volt. A pénzintézetek az idegen tőkéket túlnyomórészt takarékbetétek útján vonták magukhoz és a legfontosabb üzletág volt: takarékbetétek elfogadása kamatozásra. Az intézetek mérleg-elszámolásai» VARGHA Gy. 1896. 511-523. p. JIRKOVSKY S. 195-202. p. és Hitelintézetek 1894-1909. 62-64. p. 14 HALMAY B.-LESZIH A. 1929. 420. p. és Magyar Statisztikai Évkönyvek kötetei 15 HALMAY B.-LESZIH A. 1929. 420. p. 16 Mihók Compass adatai alapján számított értékek