Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

zőbb arány, mint néhány jelentős városé (pl. Szeged, Győr, Pozsony, Szabadka), de a törvényhatósági jogú városok többségében a népességhez viszonyítva nagyobb számú intézet működött. Említést érdemel, hogy Borsod megye területén ugyanakkor a legtöbb megyéhez viszonyítva kevés, mindössze 5 takarékpénztár volt. Ezenkívül megyeszerte mintegy 30 szövetkezetet mutattak ki, túlnyomórészt az Országos Központi Hitelszövetkezet (OKH) kötelékében: a négy járási székhelyen (Mezőkövesd, Mezőcsát, Sajószentpéter és Ózd) valamint a mezőkövesdi járás második legnagyobb településén, Mezőkeresztesen. Borsod megyében tehát hat, hat és félezer lakosra jutott egy intézet.

6 Figyelembe veendő azonban, hogy az önálló intézeteken kívül több községben működött (pl. Mezőkövesd, Mezőcsát, Edelény, Szendrő) miskolci székhelyű bankok és takarékpénztárak fiókja. Az 1910-es évtized elején Miskolc városban is több pénzintézet létesült, egyetlen évben (1911-ben) öt is: a Miskolci Agrárbank, amely az ugyanbban évben létrejött Miskolci Polgári Takarékpénztárral fuzionált, a Földművesbank, a Miskolci Kereskedők Leszámító Bankja, továbbá a Felsőmagyarországi Parcellázó és Ingatlanbank, ezenkívül a Borsodmegyei Parcellázó és Házépítő Rt.

7 Ezzel a miskolci intézetek száma az öt szövetkezettel együtt - 17-re emelkedett. Ugyanannyi intézet működött Pozsonyban is, de Szegeden és Szabadkán 20, Debrecenben 36, és több erdélyi városban is (Szatmárnémeti, Kolozsvár, Temesvár) számuk meghaladta a húszat. Az országban 1913-ban már több mint ötezer intézet működött, közel huszonhármuk szövetkezeti formában. A háborús évek viszonyai között azonban a pénz- és hitelintézetek száma csökkenésnek indult.

8 Ugyanakkor 1916-ban Miskolcon létrejött egy új intézet: a Miskolci Bank Rt., eredeti cégmegjelölésével Miskolci Bank és Zálogkölcsön Rt. Az önálló intézeteken kívül fiókja volt Miskolcon a fővárosi székhelyű bankoknak: a Magyar-Olasz Banknak, a Nemzeti Hitelintézetnek, a Magyar Altalános Hitelbank terménybevásárlási részlegének pedig kirendeltsége.

9 A világháború előtti évtizedek liberális gazdaságpolitikájával ellentétben, a világháború éveiben szoros kapcsolat alakult ki a kormányzat és a pénzintézetek között. A hadikiadások fedezésére a b Hitelintézetek 1894-1909. 236-237. p. 7 HALMAY B.-LESZIH A. (szerk.) 1929. 420. p. 8 Magyar Statisztikai Évkönyvek kötetei 9 Mihók-féle Nagy Magyar Compass kötetei