Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

réséhez, ugyanakkor másik levelében erélyesen felszólított az átvonuló honvédsereg ellátására, elszállásolására. Olyan előrelátó volt, hogy 26-i leiratában még azt is elemezte, a Kassára betört ellenség milyen élelmiszer-készleteket foglalhatott el, amelynek pótlására szintén fel kell készülni. Jellemző ugyanakkor, hogy a honvédsereg mozgása sem volt problémamentes a városon illetve a vármegyén keresztül. Szintén december 19-én fordult a megye Mészáros hadügyminiszterhez, hogy fékezzék meg a hadsereg (a polgári lakosságot amúgy is súlyosan demoralizáló) „vétkes kicsapongásait". A háború egyik látványos következménye lett a városban a katonai tábori kórház felállítása, melyet Miskolcon Flór Ferenc, korának ismert orvosa szervezett meg. December 20-án, Szemerének írott levelében a kórház szalma- és tűzifahiányára panaszkodott. A kórház ügyében a miskolci városi tanács is gyakran kért szót, december 31-én például Farkassányinak ecsetelték a kórházban elhunyt illetve beteg honvédekkel kapcsolatos teendőket.

74 Továbbra is a hivatalos iratok állandó témája maradt az újoncozás gyorsítása, a honvédsereg folyamatos feltöltése. Szemere december 22-én megrótta Borsod megyét, amiért Hevesben gyorsan kiállították a 3000 nemzetőrt (1000 fős lovas és 300 fős vadászalakulattal együtt): „Az lehetetlen, hogy Borsod, mely az 1809-i eseményt új dicsőségével felejteté, ne bírna legalább eg^ század lovasságot kiállítani." Most jött el az idő, írja Szemere, hogy Borsod a 3000 nemzetőr kiállításával, kiképzésével és harci szellemének fokozásával „a kassai [értsd: budaméri] csatának emlékezetét is letörölje". Megszaporodtak ugyanakkor a nemzetőrségi szolgálat alóli felmentési kérelmek is. Hejőcsabai nemzetőrök például január 3-án fordultak Gencsy László alispánhoz, hogy ne vezényeljék el őket lakóhelyükről, mert féltik otthonaikat, mindenük „ki van téve mindenféle veszedelmeknek e hadvészes időben". (A vezényelteket ekkor már jórészt sorshúzással jelölték ki.) Szolgálat alóli mentesítésekre más Miskolc-környéki településeken is sor került. Varga Jánosné diósgyőri özvegynek például két katonáskodó fia volt, egyikük meghalt, a másik leszereléséről maga a kérvénnyel megkeresett Kossuth intézkedett. A hadseregszervezés közben azonban ugyanúgy előfordultak méltánytalan esetek. Petrányi Dániel nevű miskolci kézműveslegénnyel például az történt, hogy 1849 február elején mesterét, bizonyos Gellért Jánost nemzetőri szolgálatra Törökszentmiklósra 74 Erre ld. B.-A.-Z. m. Lt. 1602/a. 1. köt. sz. n.