Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROS GAZDASÁGI ÉLETE

Magyarországon elsőként Erdélyben, a nagyobbrészt szászok által lakott Brassóban létesült - nürnbergi mintára, több mint fél évszázaddal a hamburgi után - takarékpénztár, s ennek humanitárius jellege a későbbiekben is megmaradt. A későbbieknek a Fáy András, a „nemzet mindenesé"-nek kezdeményezésére a Pest vármegye támogatásával 1840-ben alakult Hazai Első Takarékpénztár Egyesület szolgált mintául, Fáy elvével, hogy „se puszta könyörületivé, se nyerekedővé" ne váljanak. 1840-ben Aradon is létrejött takarékpénztár, 1841-ben Nagyszebenben, 1842-ben Pozsonyban, valamint - a jelenlegi országterületen elsőként - Sopronban, 1844-ben pedig Kassán kívül további három dunántúli városban: Kőszegen, Esztergomban és Győrött. A mai országterület középső, alföldi részén először Szegeden alakult 1845-ben takarékpénztár, és ugyanabban az évben a jóval kisebb lélekszámú Miskolcon is - megelőzve a több mint kétszer népesebb Debrecent, melynek lakossága akkoriban Szegedét is jelentősen meghaladta.

1 1848. év végén már közel három tucat pénzintézet működött az országban, fele részben a jelenlegi (trianoni) határok között, fele részben pedig az utódállamok (nagyobbrészt Szlovákia) területén. Utána egy évtizeden át nem alakultak új pénzintézetek, de a meglévők betétállománya 1860-ig erőteljesen - 3-4-szeresére, az 1840-es évtized második felének lendületéhez hasonlóan - növekedett, kétszer olyan ütemben, mint az ausztriai intézeteké. 1861-1866 között Magyarországon és Ausztriában egyaránt lelassult a betétállomány növekedése, de új pénzintézetek jöttek létre: az 1867. évi osztrák-magyar kiegyezést követően megélénkülő gazdasági élet vállalkozási („gründolási") lázában 1868-ban mintegy félszáz, a következő két évben pedig 180 alakult. (Többségében már nem takarékpénztár, hanem egyéb intézet.)

2 A jelentős gazdasági fellendülés keretében megalakult Miskolcon is 1867-ben a Miskolci Hitelintézet, 1869-ben pedig a Borsod-Miskolci Hitelbank. A takarékpénztárak és bankok között a különbség leginkább csak az volt, hogy az utóbbiak többnyire nagyobb részvénytőkével indultak, mint az általában ugyancsak részvénytársasági formában étrejött, eredetileg közösségi célú takarékpénztárak. Jól kivilág _ 1 VARGHA Gy. 1896. 82-92. p. 2 Hitelintézetek 1913. 35. köt. 68. p.