Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET
Miskolcon 1868-ban vetődött fel először lóvasút formájában a városi vasút gondolata, a vasgyár és a vasúti pályaudvar összekötésére több tervezet készült, melyek közül: „...érdekességre tarthat számot az a pénzügyminisztérium irataiban szereplő javaslat, hogy az összekötő-lóvasúti üzemre tervezett- vasutat a városban az utcák színe alatt, mintegy alagútban lenne célszerű vezetni, hogy a közúti forgalom zavarása elkerülhető legyen." 167 A magyar királyi Pénzügyi Minisztérium 1868. Február 5-én 8393 sz. alatt kelt rendelete, melyet Glanzer Miksa ideiglenes vasgyári igazgatóhoz Rhonitzon intézett, azt fogalmazta meg, hogy: ,,....A vasgyártól a miskolczi indóházig építendő vasútra nézve két tervezet és költségvetés készítendő, egyik a nagy vasút szabályos vágányára, hogy a vagonokkal egész a vasgyárig járni, s azokat ottan megrakni lehessen, egy másik terv pedig egy 30"-nyi vágány bányai vasút számára... Az utóbbi tervezetnél tekintetbe veendő, hogy valljon nem lehetne-e az egész vasúti vonalat a városon keresztül az utczák színe alatt mint egy alagútban vezetni, miáltal az utczai forgalomnak minden akadályoztatása nélkülöztetvén...." A város közgyűlése 1869-ben tárgyalt a javaslatról: ,,....a Diósgyőri Vasgyártól a Tisza vidéki vaspálya indóházig vezető közúti vaspálya ügyében kéri ki a gyűlés becses figyelmét. Ezután a Szépészeti Szakosztály 1-ső alosztálya alelnökének hivatalos jelentése....Ugyanez alkalommal olvastatott fel Lichteinstein József és Somogyi László... „Q"... vonal elfogadását ajánlja. Hosszas vita után a „C" pont alatti vasút ajánltatik, nagy többséggel elfogadtatott a lóvonatú vaspályát úgy vezessék, mikép az úgy a magas kincstár, mint egyszersmint a város érdekeinek kellően megfeleljen a vaspálya úgy vezettessék, hogy az a vasgyárt ne csupán a vasúti indóházzal, de egyszersmint a várossal is összeköttetésbe hozza.... E vonal a Nagy Hunyad utczán, Fő-piacz, Széchenyi utcza, Alsó piaczon keresztül a Pece hidjánál jobbra a Zilberstein és a fürdő ház között nyitandó új úton vezet egyenest a Tiszai vasút indóházig...." 168 A döntés eredményeként 1872-ben „Dr. Neumann Rafael és társai a közlekedési minisztériumtól lóvasút építésére nyertek engedélyt" 169 amely azonban nem valósult meg. Az 1878. Évi nagyárvíz után Miskolc város nagyarányú városfejlesztési terveket fogamazott meg, 167 Északmagyarország, 1957. július 10. 168 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1602/a. 22. kgy./1869. 169 SZENDREI J: 1911. IV. köt. 829. P.