Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

alkotta. A tervhez készített műleírás szerint: „A telek helyzetével szoros kapcsolatban álló épület elhelyezése és elrendezése úgy nyert a legmegfelelőbb módon megoldást, hogy a tantermek a két utczára néző épület szárnyában észak-nyugati és észak-keleti világítással, a belső oldalon a tantermek előtt végig húzódva és kettős ablakokkal zárt kényelmes és világos folyosókkal nyert elhelyezést. A két utcza találkozásánál a levágott sarok képzésben, mely az épületnek csaknem középrészét képezi, elhelyezést nyert a gyalogbejáró belül tágas előcsarnokkal és három karú kényelmes főlépcsőházzal. Az épületnek ily módon való megoldásával és kiképzésével (:magyaros modorú díszítéssel:) a tetőn a tervezett 2 db tetősisakkal középület jelleget nyer. -.. .Földszinten a levágott sarokrész tengelyébe lett elhelyezve a főbejáró, azon belül az előcsarnok és a főlépcsőház, melyen szintén magyaros modorban nyernek lehető simán csinos kiképzést. - Az előcsarnokból két oldalán egy-egy folyosó nyílik, melyek a középrészt az oldalszárnyakkal összekapcsolják...Az utczai és udvari homlokzat-képzés kőlábazattal a mezők román czement vakolással (színezés nélkül) nyers modorú szegélyezéssel és majolikadíszítéssel terveztettek, az összes esőnek kitett párkányzatok horgany-bádog fedést nyernek. Az udvar Szent István utcza felőli oldalán kocsi és gyalogjáróval vasrácsos kerítést nyer, míg a többi részen betonba ágyazott hengerelt vas oszlopokkal ellátott horganyzott sodrony háló kerítés (alsó deszka lábazattal) lett tervezve."

159 Az iskola a műleírásban megfogalmazott elvek alapján valósult meg. A Kis-Hunyad utcai általános iskola épületét leghitelesebben a korabeli sajtó „Építőművészetünk" című cikke mutatja be:„Már amint a homlokzatára néz a figyelő, valami kellemes arisztokratikus összbenyomás impressionálja. Az épület alját nehéz, világosszürke terméskőből rakták ki. Az épület szabályos közepéből nyílik a kapubejárat, aminek felső félköralaku homorú falbehajlásán stylszerű díszítés látható, két oldalán egy-egy szárnyait kitárt álló madárfigurával. A kapubejáratnak ezt a styljét már az Árpád-ház korabeli ősi magyar építkezésekben is meg lehet találni, kisebb állat és madárdíszítésekkel, ami még az ókori keleti építészet hatása nálunk. A kapu fölött egy hullámos vonalú, a kör összenyomott formáját mutató bevágás 159 DOBROSSY 1.1997. 217-219 p., B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 508. 52/1908.