Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

épület terveit Hajós Alfréd budapesti építész készítette. A későszecessziós stílusban készült bérpalota a Széchenyi utca egyik leghangsúlyosabb épülete volt. Az első emelet magasságáig reprezentatív portál határozta meg a szimmetrikus épület hangulatát. A harmadik-negyedik szint magasságában dúsan díszített vertikális hangsúlyú homlokzata volt mely zárterkély jelleggel ugrott a falsík elé. A hangsúlyosan kiugró részt két lekerekített hagymakupolás hangulatot biztosító toronypár koronázta, melyet a II. világháború után viszszabontották. A Márkus palota (Széchenyi u. 117. sz.) 1912-től a tömb kiemelkedő magasságú és díszes homlokzatával is figyelmet érdemlő és felkeltő épületegyüttese volt. Ezt - ismeretlen időben, de kb. 1930 után - fokozták a tetőszerkezet megváltoztatásával, a tetőtér lakrésszé történő átalakításával. A ráépítés belső térkialakítását a homlokzat 11-1-1 osztású, egyszerű vakolat-lizéna keretelésű ablakai sejtetik. Ez egészen másként komponálódik, mint az épület többi része, s a későbbi átalakítás az oka annak, hogy nem érzékelhető - az 1995 előtt készült felvételeken - az egységes homlokzati megjelenés. A bérház jellegzetességét, különlegességét az adja, hogy az első és második emelet közös homlokzati mezője asszimetrikusan komponált. Mindkét szinten balról hármas tagolású, hosszú, keskeny ablakok, majd ezt követően azonos szemöldök magasságig keskeny erkélyajtó, jobbra pedig széles, hármas osztású ablak jelenik meg. Mindkét szinten a homlokzat tengelyében félköríves alaprajzú, kisméretű erkélyek helyezkednek el. Az egyes nyílásokat lizéna-sávok fogják össze, amelyek a párkány alatt figurális konzolokba mennek át. A két szint közötti parapetnél a lizénák közötti mezőket késő szecessziós vakolatdíszek bővítik. Az épület legizgalmasabb részletei a kapualjban, illetve az udvaron láthatók. Eredeti formájában megmaradt a kapualj, amely mintás műkő-burkolatú. A kapubejáró udvar felőli szakaszát lezáró faszerkezetű, kétszárnyú ajtó egyszerűsége ellenére is könnyed és szép kompozícióval ellátott, s ezen túl elegáns szárnyaival méltán hívja fel magára a figyelmet. Hasonlóan eredeti állapotában maradt meg és látható a kapualj műkő lábazata, amelyen a csiszolt és szemcsézett mezők fölött horizontálisan egyszerű futó kutya motívum halad végig. Miskolc város tanácsa 1910 márciusában adott ki építési engedélyt az örökösök kérésére, akik a Széchenyi u. 119. számú telken két emeletes lakóházat kívántak építeni. A munkálatok befejezéséről és a