Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

terjesztett s a város szabályozására vonatkozó fent említett tervjavaslatot és az annak bővebb magyarázatára szolgáló emlékiratot."

109 A bizottság a tervezők által megfogalmazott elvekkel döntően egyetértett és elfogadta. Megállapították, hogy „a város szabályozás és rendezés nem oly alkotás, mely egyszer s mindenkorra szabja meg azt a határozott és megváltozhatatlan alakot, a melybe később a városnak bele kell nőnie, nem, az más mint oly művelet nem lehet; mely csupán bázisát alkotja a jövőbeli terjeszkedésnek s csak azt követelhetjük tőle, hogy a belátható időkben felmerülő kívánalmaknak megfeleljen annyira, hogy a később szükséges átváltozásoknál s újjáalakításoknál, a megalkotottak tovább is használhatók és kifejleszthetők maradjanak."

110 Négy városfejlesztő tényezővel számoltak: a forgalommal, a beépítéssel (annak vele járó módjaival és alakjával), a közegészségi és végül az esztétikai követelményekkel. Legfontosabbnak a forgalmat tekintették, tehát a forgalmi útirányokat és forgalmi berendezéseket, a város tervében erre fektették a hangsúlyt. Megállapították, hogy Miskolc városának úthálózata, összességében kedvező, de a forgalmi igények miatt szükséges a megfelelő bővítés, amit egyrészt a meglevő utak kiszélesítésével, másrészt új utcák nyitásával érhetnek el. Az első rendű főutaknál, a közúti vaspálya elhelyezhetősége miatt kör- és sugárutaknál 24 m-es minimális szélességet határoztak meg. A nagyobb szabású üdülő helyekre vezető, illetve séta céljaira szolgáló főutakat 30-35 m-ben szabályozták, ezzel szemben a másodrendű utaknál és az olyan főutaknál, amelyek szélesítése nagyobb nehézségekkel van összekötve legalább 20 m-t, további útszélességi méretekül 16 m, minimumképpen pedig 12 m normál útszélességet fogalmaztak meg. Az útirányokra nézve, legcélszerűbbek a kör- és átlós irányban haladó főútvonalak kialakítását tartották, mert a várost körülövező körútnak több mint 3

/4 része már csaknem teljesen kész volt. A Nagymajor-utca, a Széchenyi-utca, a Király-utca és a Vásártér a Szeles-utcával teljesen zárt körutat alkotott, ha a Fazekas(Jókai)-utcának aránylag rövid útvonalát a kellő mértékre szélesítik. Javasolták, hogy a Fazekas (Jókai)-utcát legalább 24 m-nyire szélesítsék ki. A javasolt körút, létrejöttével tehermentesíteni lehetett volna a Széchenyi-utca 109 Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, XXXI. kötet VI. füzet 11U Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, XXXI. kötet VI. füzet