Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

VÁROSFEJLŐDÉS, VÁROSÉPÍTÉSZET

polgármestere a Szinva szabályozását valamint a víz lefolyását aka­dályozó malmok és egyéb építmények felszámolásán alapuló város­rendezést fogalmazta meg, hogy „mily elvek legyenek irányadóak, s ezen elvek alapján a város jövő alakítása micsoda képet nyújtand." Soltész Nagy Kálmán az árvízi romeltakarítást és a város újjáépítését is szervező, koordináló polgármester (1878-1901) adott megbízást 1894-ben Adler Károly városi főmérnöknek és Lippay Béla vasúti mérnöknek, hogy készítsék el Miskolc város „szabályozási" tervét. „Nézetem szerint - írja megbízó levelében a polgármester - a terve­zés a város egész területét a jövő terjeszkedésére is tekintettel, magá­ba kell, hogy foglalja, hogy abból látható és megállapítható legyen, hogy akár egy utcza rendezésénél, akár csak egy már meglévő ház új­raépítésénél a város szabályozására tekintettel a tulajdonos micso­da korlátoknak legyen alávetve; hogy a szabályozás a Szinva, Pecze medrére is kiterjedjen, tudnunk kell továbbá, hogy a szabályozási tervezet elkészítése mely munkálatokkal kapcsolatos, nevezetesen feltüntetendő, s kidolgozandó lesz az egyes telkeket érintő változá­sok; továbbá, hogy a város szakhivatal igénybevétele mellett a teljes munkálat elkészítése mennyi időt és költséget igényel." 107 Adler Ká­roly előbb az építési bizottságnak készített egy előtanulmányt, amelyben a városrendezés alapelveit fogalmazta meg. Az Adler-Lippay-féle városrendezési terv 1894 decemberében született meg. A két mérnök 10 fejezetből álló „Emlékirat"-ban foglal­ta össze elgondolásait, amelyek tervi feldolgozásban is megjelentek. A tervet készítők abból indultak ki, hogy a város rendkívül elő­nyös geográfiai helyzete olyan adottság, amelyet kihasználva Mis­kolc a modern ipar, kereskedelem és kultúra gócpontja lehet, vonze­rőt gyakorolhat a megyére, közvetlenül pedig a városban megtele­pedni szándékozók számára is. Három szempont kihangsúlyozása mellett - a város hosszú távú településfejlődésének biztosítása, a te­lepülés adott pénzügyi helyzete, a városlakókra hárítható teher - fel­vállalták, hogy túl kell lépni azon az ősök által képviselt szemléleten, hogy „úgy van jól, ahogy van" még akkor is, ha a szabályozás „talán csak egy évszázad alatt lesz végrehajtva". Tehát a terv - amely há­rom fő területre koncentrált - megvalósulásában egy évszázaddal előbbre tekintett. Első feladatnak az épületek szabályos és végleges utcavonalba történő „beigazítását", tehát a meglévő utcák építészeti 107 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/a. 7812. kgy./1894.

Next

/
Thumbnails
Contents