Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

naság vonult ki, hogy az esetleges rendzavarásokat megakadályozza. A voksolási aktus kezdetét dr. Frankfurter Sándor választási elnök 9 órakor rendelte el. Vadnay és Bizony fej-fej mellett haladt. 10 órakor 80-80 szavazattal, 11 órakor 129-129, 12 órakor 180-180, 13 órakor 240-240, 14 órakor 300-300, 15 órakor 360-360, 16 órakor 400-400 vokssal bírtak a jelöltek. A választási elnök 19 órára írta ki a zárást. Ekkor Bizony Ákos neve mellett már 606 szavazat állt, szemben Vadnay Tibor 522 voksával. A Lipcsey Ádám halálával megüresedett Miskolc északi kerület országgyűlési képviselője tehát Bizony Ákos lett. Kossuth Ferenc táviratilag köszöntötte a győztest: „Szívemből melegen üdvözöllek pártunk nevében, és mint régi barátod személyileg is megválasztásod alkalmából. Kossuth." Miskolci választással az országos napilapok is foglalkoztak. A munkapárti Magyar Hírlap vezércikket szentelt a témának

395

. A cikk írója kesergett a kerület elvesztése miatt, bár a győztes erényeit elismerte, de epésen hozzátette, hogy „azért nem egy Kossuth Lajos". Intő jelként fogta fel Bizony Ákos győzelmét, mert „ellenzéki hangulat kezd az országban eluralkodni". A szintén kormánypárti Pester Lloyd részletes cikket közölt a választásról, sajnálatosnak nevezve az eredményt, de örömét fejezte ki, hogy, ha már így alakult, akkor öröm az ürömben a győztes személye. „Bizony Ákos újra megtalálta az utat a parlamentbe", melyhez a Pester Lloyd gratulál. A bécsi Neue Freie Presse „A Nemzeti Munkapárt veresége" címmel közli a választás eredményét és hozzáteszi, hogy ez a kormányzópárt első veresége az általános választások óta. 1911. január 20-án a Korona szállodában volt Bizony Ákos 600 fős ünnepi bankettja, ahová egyedüli munkapártiként Szentpáli is hivatalos volt. A polgármester beszédet is mondott az ünneplésen és megelégedésének adott hangot, hogy „Miskolcot egy olyan férfiú képviseli, akinél jobbat nem lehet találni". Az 1910. évi országgyűlési választásokon Miskolc két kerületében Serényi Béla és Lipcsey Ádám lett a képviselő. Alig fél évvel később két időközi pótválasztás eredményeképp Bizony Ákos és Görgey László képviselték már a várost. Hét hónap alatt négy választás volt Miskolcon, s ezzel „országos rekordot" értek el. 1911 januárjában azonban még senki nem sejtette, hogy ebben az évben újabb időközi '

5 Magyar Hírlap, 1911. január 1.