Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

létére miniszter kellett, miniszter, aki „a kicsikből nagyot, a közpolgárból nemest, a Sajóból tengert tud varázsolni. Miniszter, akinek egy szavára megmozdul a hivatalos ranglétra és olyan nyüzsgés támad rajta, mintha hangyaboly volna. Miniszter, akinek már puszta nézése is boldogságot lövell. Egyszóval igazi, valódi eleven miniszter

385

! - írta epésen a Miskolci Napló. A kettős mandátumok politikai vihart kavartak az országban, hiszen nem Miskolc volt az egyetlen város, melynek csalatkoznia kellett megválasztott képviselőjében. A Pesti Hírlap

386 „Városok vesszőfutása" címmel bő terjedelemben foglalkozik a választások kettős mandátumainak mizériájával, köztük legnagyobb terjedelemben épp Miskolc esetével. „Tessék csak odafigyelni Miskolc városára, hogyan méltatlankodik ott a közérzés. Mert, hát minisztert, méghozzá mágnásminisztert választott meg képviselőjének, a dupla mandátumáldással. A boldogított kegyelmes úr pedig, amikor két város bizalma között választani volt kénytelen, nem a miskolci mandátumot tartotta érdemesebbnek." A cikk Miskolcon kívül Marosvásárhelyt és Versecet hozza még példaként, mint a „legrútabbul" becsapott városokat. Serényi érezte a felháborodást, amit a mandátum leadása jelentett Miskolcon. Vigasztalásképpen még júliusban személyes közbenjárására borközraktárat és sertéshizlaldát kapott a város, valamint egy ígéretet a Sajó hajózhatóvá tételére. A városi ellenzék és az ellenzéki sajtó ezt a magas labdát igyekezett leütni: „Derék dolog ez az atyai gondoskodás, amely ilyen stílszerű ajándékkal kedveskedik, hirdetvén, hogy itt van a lelkesedés, meg honszerelem és ezek ébrentartásához nem is kell egyéb, csak evés, ivás, vagy mint a miniszteri ajándék hirdeti: bor és sertés

387

! A cserbenhagyott déli kerületben, tehát új választásra készülődtek a pártok. A függetlenségieknél felröppent Szentpáli polgármester neve is, bár ő munkapárti kötődésű volt. Ennek ellenére nagy tekintélyét, kérlelhetetlen miskolci kötődését és a városok kongresszusába betöltött alelnöki funkcióját

388 a pártállások feletti érvnek látták. A miskolci munkapárt egy része is hajlott Szentpáli jelöltségére. A munkapárt központi választmánya 1910. július 18-án jelölőbizottsági 385 Miskolczi Napló, 1910. június 23. 38ft Pesti Hírlap, 1910. július 22. 387 Miskolczi Napló, 1910. július 17. 388 A városok kongresszusa a törvényhatósági jogú városok és a rendezett tanácsú városok közös érdekképviseleti szervezete volt.