Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

így ír: „Miskolc városa a tegnapi nappal lépett az önállóság teljes birtokába. Januárban már a törvényhatósági jog és hatáskör alapján intézik a város ügyeit. E nevezetes és nagy fordulópont kifejezésre jutott az újévi tisztelgéseknél is. Dr. Szentpáli István polgármester előtt megjelent teljes számmal Miskolc törvényhatósági jogú város egész tisztikara és azok nevében Dr. Nagy Ferenc főjegyző tolmácsolta a tisztikar jó kívánságait, valamint a szeretetet és ragaszkodást, amellyel a polgármester iránt viseltetnek. Egyúttal azonban hangoztatta az önállósággal járó fokozottabb kötelességteljesítés szükségességét." Még aznap Szentpáli polgármester vezetésével a város tisztikara Kubik Béla főispánt is felkereste, tisztelegve és nagyrabecsülésüket kifejezve. 379 Miskolc két országgyűlési szavazókörzetében, 1909-ben a választói névjegyzék szerint 3269 szavazásra jogosult lakott, az északi kerületben 1386 fő, a déli kerületben 1883 fő. A törvényhatósági jog elnyerésének évében országgyűlési képviselők - mint már említettük - Bizony Ákos, a választói reform tárgyalására kiküldött 31-es bizottság elnöke, Miskolc politikai „márkavédjegye", valamint dr. Leitner Adolf voltak. Az 1909-es év az országos politikában az 1906. április 7-e óta hivatalba lévő Wekerle-kormány áprilisi lemondásával kezdődött. Az önálló nemzeti bank létrehozására tett törekvés a király ellenállásán meghiúsult és a hivatalban lévő kormány a lemondást választotta. A kormány távozása a koalíciós pártok legnagyobbikának, a Függetlenségi 48-as Párt erjedéséhez vezetett. Csakhamar két részre szakadt a párt, Justh Gyula és Kossuth Ferenc által vezetett politikai mozgalomra. Az országos politikában beállt változások a miskolci politikai életben is erős mozgalmat indítottak meg. Bizony Ákos a miskolci függetlenségi párt élharcosa érdekes módon a bankkérdésben nem osztozott pártja országos álláspontjában. A Függetlenségi 48-as Párt 1911-re önálló nemzeti bank létrehozását követelte, Bizony Ákos viszont attól tartott, hogy ha az önálló bankot önálló vámterület nélkül állítják fel, az gazdasági és általános válságba sodorja az országot. Nézőpontja szerint az önálló bank létrehozása most még nem időszerű, csak a vámterület megvalósulásával egy időben lehet visszatérni a kérdésre. Bizony Ákost eme nézetéért az országos párton belül so-