Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

tus leánygimnázium új épületet kapott, 1907-ben a Kun József utcai és a Szent István utcai elemi iskolákat építették fel. 1908-ban átadták az állami felsőkereskedelmi fiúiskola új épületét, 1909-ben pedig a katolikus főgimnázium új otthona készült el. Szentpáli felismerte a város fejlődésében is jelentős szerepet játszó tényezőt, amit a turizmus, az idegenforgalom jelent. Mi sem volt természetesebb, hogy a Miskolc határában lévő Tapolca-fürdőt a város, 1907-ben 200 000 koronáért megvásárolta. Itt ekkor már működött Egri Miksa Miskolci Szanatórium és Vízgyógyintézete. Az intézet és a vízterület a városé lett és a fürdő mellett a város ide tudta telepíteni vízműveit is. A komoly, országosan is számottevő ipari vállalatok, gyárak miskolci meghonosítására tett erőfeszítések a XX. század első harmadában hiábavalónak bizonyultak. A Miskolci Iparpártoló Egyesület, már 1909-ben javaslatot tett a város vezetőségének egy Iparcsarnok létrehozására, aminek nem titkolt célja volt, hogy kiállítások sorozatával próbáljanak kedvet ébreszteni a városi pénzügyi elit számára új vállalkozások beindítására és az, hogy a tervbe vett országos kiállítások révén a magyar és nem magyar befektetők fantáziát lássanak jelentős gyárak, üzemek Miskolcra hozatalában. A „NAGY-MISKOLC" KONCEPCIÓ SZÜLETÉSE A másik, s egyetlen lehetőség Miskolc iparának-gazdaságának fellendítésére a „Nagy-Miskolc eszméje" volt. A gondolat Miskolc törvényhatósággá válásának küzdelmei során fogalmazódott meg és a megvalósulásig - 1945-ig - végigkísérte a mindenkori városvezetés és a „városi intelligencia" törekvéseit. Miskolc fejlődését földrajzi fekvésénél fogva nem lehetett hosszú távon biztosítani. A város egyfelől a Bükk, másfelől egy sor kisebb-nagyobb község közé ékelődött, s területnyerése csak valamely környező település rovására valósulhatott volna meg. Természetes volt tehát a gondolat, hogy ezeket a környező településeket beolvasztva létrejövő „Nagy-Miskolc" a hosszú távú megoldás. Egyfelől a települések összevonása és a centralizáció szívóhatása miatt várhatóan más településekről is beköltözőknek köszönhetően „Nagy-Miskolc" lakosságszáma meghaladhatná Pozsony, Debrecen, Szabadka, lakosságszámát és megközelítené a korszak legnagyobb