Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

döntése, miszerint elbocsátják a május elsején igazolatlanul „szünetelő" munkásokat, meghozta kívánt hatását.

363 A másik oldalon - a retorzió visszatartó ereje mellett - a munkavállalókban élénken élt még az előző évi erőszakos fellépés emléke. A munkásságnak azonban már csak egy évet kellett várnia. 1892-ben a „nemzetközi munkásosztály ünnepén" sikerült nyilvános politikai tüntetéssel ünnepelnie.

364 Az 1890-es esztendők elején kezdődött el Miskolcon a (kisipari) munkásság politizáló alakulatokba való szerveződése. Ezek még nem szoros értelemben vett politikai vagy pártszervezetek voltak. Az alapszabályzataikban foglaltaknak megfelelően főleg művelődési feladatokat láttak el. Szocialista/szociáldemokrata nézeteiket legálisan nem terjeszthették, ezért illegális megoldáshoz folyamodtak, bejegyzett, hivatalos munkájuk mellett politikait is végeztek. így váltak valóságos pártsejtekké, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt helyi szervezeteivé.

365 „Felforgató tevékenységük" okán és során szükségszerűen kerültek szembe a hatóságokkal. A XIX. század utolsó évtizedében vagy ezért, vagy egyszerűen életképtelenségük miatt ezek a közösségek megszűntek. A XX. század első éveiben létrejövő társaságok azonban erősebb szervezettségüknek, jobb egymásközti, fővárosi kapcsolataiknak és - nem utolsósorban - a változó belpolitikai helyzetnek köszönhetően jelentősebb pályát futottak be. Az első önálló politikai munkásalakulat 1893-ban született meg Miskolcon.

366 „A miskolczi munkások önképző egylete" a hatóságok által is elfogadott alapszabályzata szerinti feladatai (könyvkölcsönzés, ismeretterjesztés, szaktanfolyamtartás) teljesítésén túl elsősorban politikai tevékenységet végzett. Szociáldemokrata röpiratokat terjesztett, általános munkásgyűléseket kezdeményezett és szervezett, szocialista agitációt folytatott. Természetes, hogy ily módon magára vonta a hatóságok figyelmét, míg végül 1895-ben betiltották. Az ezt követő szociáldemokrata szervezési kísérletnek a hatóságok idejekorán véget vetettek. „A miskolci általános munkások szabadságköre" megalakítása az alapszabályzat elutasítása miatt nem sikerülhetett. Kereken nyolc évvel az első politizáló munkásegylet létrehívása után, 363 ROMÁN J. (szerk.) 1975.111-112. p. 3W ROMÁN J. (szerk.) 1975.15. p. 365 Az MSZDP az egyesülési jog korlátozottsága következtében törvényes helyi szervezeteket nem alakíthatott, ezért azok különböző (főként önképző) egyletek formájában működtek. ROMÁN J. (szerk.) 1975.130. p. 366 Erről és a többi hasonló munkásegyesülésről is 1. ROMÁN J. (szerk.) 1975.1.