Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

dig neheztelő néhány egyént, aki nem állhatta meg, hogy haragjának piszkolódó és gúnyolódó szavakban adjon kifejezést, a rendőrség kiemelte és bezárta.

302 A Tisza-érát joggal emlegetik a „boldog békeidők" korának, ez azonban nem jelenti azt, hogy külső és belső nehézségektől mentes lett volna. A stabil kormánytöbbség ellenére e nyugalmi időszak már indulásakor sem volt zavartalan. A kormányfő a gazdasági nehézségek nyomására, s talán a közjogi politika kudarcainak ellensúlyozására kísérletet tett a gazdasági kiegyezés (1868) módosítására és az Osztrák Nemzeti Bank paritásos átalakítására. Ezek kézzelfogható eredménye (például az Osztrák-Magyar Bank megalakulása, s az, hogy ugyan Magyarország 30%-ot vállalt át az önkényuralom korából megmaradt osztrák államadósságból, viszont részesedést kapott a bankjövedelemből, s mintegy ötvenmillió forintnyi hitelállomány állt ettől kezdve a magyar igénylők rendelkezésére) jóval alul maradt a közvélemény várakozásaihoz képest. Mindez kezdettől fogva feszültségeket szült a Szabadelvű Párton belül, már az első évtől időről időre kisebb-nagyobb csoportok hagyták el a parlamenti frakciót. A gazdasági kiegyezés esedékes első megújítása és az okkupációs válság (Bosznia és Hercegovina Monarchia általi megszállása s igazgatása) kritikus esztendővé tette az 1878-ast is. Ekkor vált ki a kormányzó pártból gróf Apponyi Albert vezetésével az Egyesült Ellenzék. A kortársak által „habarék párt"-ként emlegetett formációt a különböző politikai véleményeket képviselő tagoknak csupán az ellenzékisége tartotta össze, az sem sokáig. Az igazi programmal nem rendelkező csoport 1881-ben kormányképességének elhitetésére a Mérsékelt Ellenzék nevet vette fel.

303 Miskolc mindig is szoros kapcsolatot tartott parlamenti küldötteivel, ezért is természetes, hogy az 1877-78-as kormányválság, a nagypolitika alakulása izgalomban tartotta a város polgárait. Szokás volt, hogy a választópolgárok Újév napján tisztelgő látogatást tettek képviselőjüknél. 1878 első napján Horváth Lajos magától értetődőnek tartotta, hogy néhány szóval az országos politikai kérdésekben elfoglalt álláspontját is érintse.

304 Nézeteit részletesebben január 6-án fejtette ki a nála megjelent 36 fős pártküldöttség előtt. Nem titkolta, 302 Borsod, 1875. július 22. 31)3 GERGELY A. (szerk.) 1998. 386-392. p. VELIKY J. (szerk.) 1999. 181-183. p. FÓNAGY Z. 2001. 83-84. p. 3W Borsod, 1878. január 3.