Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

hoz alkalmazott lajtorjával és 1-2 darab 3-4 öles hosszú pemete rúd­dal a háztulajdonosok kötelesek ellátni, a kapitány vizes hordóját a fagyási idő szakon kívül, mindenkor vízzel telve tartani, mely a bűszhödés meggátlása tekintetéből többször kiürítendő, és friss víz­zel újra ellátandó lesz." Aki elhanyagolta kötelességét, minden eset­ben 2 frt. bírsággal sújtották. A napi feladatokon túlmutató tervezetet is tartalmaz a rendelet. A tűzrendőri szabályok elleni kihágások büntetéséből befolyt pénz negyede a rendőrséget illette (illetve rajta keresztül a tanácsot), a fennmaradó összeget egy majdan alakítandó „tűzi pénztárnak" kell befizetni, melyből és a szervezendő tűzoltó egylet tagdíjaiból tűzoltáshoz szükséges modern eszközöket szerez­nek be. A város majorjában voltak ugyan fecskendők a mezei rend­őrhadnagy felügyelete alatt, de sem karbantartásuk, sem megfelelő szállításuk nem volt megoldott. A kapitányhordók az ellenőrzések ellenére üresek voltak. Már korábban utaltunk arra, a hatóság megal­kotta ugyan a szabályrendeletet, de annak végrehajtására sokszor nem volt képes. így volt ez a tűzrendőri szabályzattal is. Mi történt egy tűzesetnél? Iszonyú lárma, veszekedés, összecső­dült, bámészkodó tömeg. A szomszédos 8-10 ház tetejét lerombolták, megakadályozva ezzel a tűz terjedését. A besurranó tolvajok kihasz­nálták a zűrzavart és az utcára kihordott bútorokból, ingóságokból az értékesebb tárgyakat ellopták. A vizes hordó üres vagy a fecskendő­ket szállító szekér mozgásképtelen, esetleg nem ér oda idejében. Té­len, ha a Szinva is befagyott gyakran nem volt vízvételi lehetőség sem. Pincetűz esetén a segítők a pince tetejét és berendezését lerom­bolták, majd egy-két hordót megfúrva a belső tüzet is locsolták. Szükség volt szervezett kiképzett tűzoltó alakulatra. 1872-ben néhány lelkes polgár kezdeményezésére mintegy 75-en gyűltek össze a Korona kertjében hogy létrehozzák a tűzoltó egyle­tet. 260 Az eszmét már a városi hatalom segédlete mellett továbbfej­lesztve 1873. augusztus 31-én a városháza nagy termében megtar­totta hivatalosan is ideiglenes alakuló ülését az önkéntes tűzoltó egylet. Lossonczy Farkas Károly polgármester, Martin Károly, Szűcs Gyula, Soltész Nagy Kálmán és Szombathy József áldozatos munká­jának köszönhetően aznap mintegy hatvanan beléptek az alakuló egyletbe. A szeptember 21-én tartott közgyűlésén hozott határozata alapján az egylet kérte a város képviselő testületét, hogy kizárólagos 2M Borsod, 1872. 21. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents