Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)

A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET

rosi kép kialakítása részben az ő érdeme. Megvalósulni látszott Gencsi Samu elképzelése: „Miskolc városának arra kell tehát lenni, hogy a név most is eléggé tetszetős külsejét még jobban csinosítsa, hogy az itt megtelepedő egyéneknek tartózkodását lehetőleg kelle­messé tegye, hogy olyan közintézményeket létesítsen, amelyek min­den emberre nézve kívánatossá teszik, hogy ha más város és Mis­kolcz között kell választani, abban ezen városnak adja az előnyt." 229 JÁRVÁNYOK, TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK A várostörténeti feljegyzések között mindig kiemelt helyet kaptak a tűzvésszel, árvízzel, különös természeti jelenségekkel, járványokkal kapcsolatos híradások. A XIX. század második felében négyszer is feljegyezték (1858., 1861., 1872., 1881.) üstökös megjelenését, kétszer (1868., 1883.) tudósítottak földrengésről. 230 1883. március 27-én az esti órákban volt földmozgás Miskolcon. Az emberek hálóruhában ijed­ten szaladtak ki az utcára félve a házak összeomlásától. A rengés gyenge volt, az anyagi kár sem volt jelentős. A kaszinóban dúló kár­tyacsata résztvevői még csak nem is észlelték. 231 Ennél jóval súlyo­sabb károkat okozott az 1875. július 9-i vihar. „Délután 5 óra után ke­véssel, a Dunától terhes és sötét fellegek nyomultak városunk felébe, - már szétterültek az esővel terhes haragos zöld színt játszó fellegek, ­nagy cseppekben meg is indult az eső, a midőn egyszerre iszonyú erővel kezdette meg a vihar, kísérve heves esső szakadástól romboló munkáját." 232 A vihar alig egy negyedórát tartott ennek ellenére nagy pusztítást vitt végbe. Az ortodox templom tornyát az óramutatóig szinte leborotválta, „a 8 mázsányi kettős vas keresztet gúzzsá csavar­va a templom hátuljához csapta", egy nagy tartógerenda a boltozatot zúzta be. A kár 15-20 000 forint. 233 A templom mellett mintegy 600 ház tetőszerkezetet rongált meg a vihar, palánkokat döntött ki. 22y GENCSI S. 1906. 7. p. 230 DOBROSSY 1.1995. 233. p. 231 Borsod, 1883.13. sz. 232 Borsod, 1875. 28. sz. 233 A templom tornyát 1887-ben állították helyre, amelyre a következő évben került fel a Szerbiából királyi ajándékként kapott hármasosztású toronykereszt. - Dobrossy I. 2001. 43. p.

Next

/
Thumbnails
Contents