Miskolc története IV/1. 1848-1918-ig (Miskolc, 2003)
A VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZÉLET
rosi kép kialakítása részben az ő érdeme. Megvalósulni látszott Gencsi Samu elképzelése: „Miskolc városának arra kell tehát lenni, hogy a név most is eléggé tetszetős külsejét még jobban csinosítsa, hogy az itt megtelepedő egyéneknek tartózkodását lehetőleg kellemessé tegye, hogy olyan közintézményeket létesítsen, amelyek minden emberre nézve kívánatossá teszik, hogy ha más város és Miskolcz között kell választani, abban ezen városnak adja az előnyt." 229 JÁRVÁNYOK, TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK A várostörténeti feljegyzések között mindig kiemelt helyet kaptak a tűzvésszel, árvízzel, különös természeti jelenségekkel, járványokkal kapcsolatos híradások. A XIX. század második felében négyszer is feljegyezték (1858., 1861., 1872., 1881.) üstökös megjelenését, kétszer (1868., 1883.) tudósítottak földrengésről. 230 1883. március 27-én az esti órákban volt földmozgás Miskolcon. Az emberek hálóruhában ijedten szaladtak ki az utcára félve a házak összeomlásától. A rengés gyenge volt, az anyagi kár sem volt jelentős. A kaszinóban dúló kártyacsata résztvevői még csak nem is észlelték. 231 Ennél jóval súlyosabb károkat okozott az 1875. július 9-i vihar. „Délután 5 óra után kevéssel, a Dunától terhes és sötét fellegek nyomultak városunk felébe, - már szétterültek az esővel terhes haragos zöld színt játszó fellegek, nagy cseppekben meg is indult az eső, a midőn egyszerre iszonyú erővel kezdette meg a vihar, kísérve heves esső szakadástól romboló munkáját." 232 A vihar alig egy negyedórát tartott ennek ellenére nagy pusztítást vitt végbe. Az ortodox templom tornyát az óramutatóig szinte leborotválta, „a 8 mázsányi kettős vas keresztet gúzzsá csavarva a templom hátuljához csapta", egy nagy tartógerenda a boltozatot zúzta be. A kár 15-20 000 forint. 233 A templom mellett mintegy 600 ház tetőszerkezetet rongált meg a vihar, palánkokat döntött ki. 22y GENCSI S. 1906. 7. p. 230 DOBROSSY 1.1995. 233. p. 231 Borsod, 1883.13. sz. 232 Borsod, 1875. 28. sz. 233 A templom tornyát 1887-ben állították helyre, amelyre a következő évben került fel a Szerbiából királyi ajándékként kapott hármasosztású toronykereszt. - Dobrossy I. 2001. 43. p.