Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSI TÁRSADALOM

rok",

192 a vármegye 1805-ben a miskolci céhek közös - kontárokat betiltani és megbüntetni kérő - folyamodására már határozottan válaszolt: „ezen kívánságok a népesedésnek és a földesúri jussoknak ellenére lévén, vélekedésünk szerint annyival is inkább be nem tölthetik, mivel valamint azon embereket élelmek keresése módjától megfosztani, úgy senkinek kötelességében semmi nem tehetné azt, hogyha tetszik, magának a kontár mesteremberekkel ne dolgoztasson".

193 Borsod vármegye - nagy számú nemességére tekintettel amúgy is élen járt abban az 1810-es években kibontakozott mozgalomban, mely a céhekkel szemben egyszerre igyekezett érvényt szerezni a nemesek szabad mesterválasztási jogának, másrészt felismerve, hogy a megnövekedett fogyasztói igényeket a céhek monopolhelyzetükhöz ragaszkodva már nem, illetve nem jó minőségben képesek kielégíteni, nyíltan szemet hunyt a kontárkodás felett, a céhes kérvényeket pedig - a lakosság többségi érdekeire hivatkozva - rendre elutasította.

194 Mindennek illusztrálására érdemes megemlíteni, hogy ekkoriban valamennyi miskolci céh ostromolta hatósági fellépést szorgalmazó kérvényeivel a várost és a vármegyét. (Erre példa, hogy 1821-ben Einpek Ferenc, a suszter céh vezetője az elődje által felvett kölcsönöket nem akarta visszafizetni, mire a város erélyesen figyelmeztette erre a kötelezettségére.

195

) A nem túl nagy létszámú kalapos céh például 1821-ben hat kontár mestert nevezett meg, akikkel lépten-nyomon meggyűlt a bajuk, és képtelenek voltak őket tevékenységük abbahagyására rábírni.

196 Hét esztendővel később a regnicolaris összeírásban többségük neve mint „zsellér" („inquilinus") bukkan fel, pedig ténylegesen nyilván iparűzésből éltek. Ekkoriban Keller Rozinának, az elhunyt Nóvák János kötélgyártó mester özvegyének gyúlt meg a baja a céhhel. A mester halála után ugyanis az özvegy Dániel fiával és egy le192 SZENDREI J. 1911. 574. p. 193 SZENDREI J. 1911. 574. p.; VIDA G. 1999. 57. p. 194 EPERJESSY G. 1967. 160-161. p.; VIDA G. 1999. 57. p. 195 B.-A.-Z. m. Lt. TV. A. 1501/e. 769/1821. sz. 196 B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 1501/e. 694/1821. sz.