Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁG TELEPÜLÉSRENDSZERÉBEN A XVIII. SZÁZAD ELEJE ÉS A XIX. SZÁZAD KÖZEPE KÖZÖTT Faragó Tamás

rel, Sátoraljaújhellyel és Ungvárral együtt az Alföldet a felvidéktől elválasztó vásárvonalon fekszik. Utóbbinak viszont intézményháló­zata és az általuk vonzott, illetve ellátott népesség jóval meghaladja Miskolcét, regionális szervezőereje lényegesen nagyobb, hatása sok­kal távolabbra ér el. Jó lenne, ha módunk lenne Miskolc társadalmi és gazdasági szer­kezetének részletesebb összevetésére néhány fentebb kiemelten em­lített városéval, azonban a kutatások jelen állapotában ez ma még nem tehető meg. Ugyancsak nem rajzolható részletekben gazdagabb kép a Miskolcon lezajlott társadalmi és gazdasági folyamatokról. Nem ismerjük igazán a társadalmi átrétegződés és mobilitás mérté­két, módját és lefolyását, sőt az 1780-as és 1820-as évek között jelen­leg egy lyuk tátong ismereteinkben Miskolc társadalmára vonatko­zóan. Ugyanígy nem tudunk eleget a szőlő és bor szerepének alaku­lásáról, a nemesség városban játszott gazdasági, társadalmi és köz­igazgatási szerepétől. A kereskedőket és kézműveseket inkább, mint társadalmi rétegeket ismerjük, gazdasági tevékenységükről lényege­sen kevesebbet tudunk. Nincsenek részletesebb adataink, sem becs­léseink az árakról, a fogyasztókról az áruforgalomról, az áruösszeté­telről, a kereskedelem irányok szerinti megoszlásáról (különös te­kintettel a gabona- és borkereskedelemre) és nem utolsó sorban e tevékenységek profittermelő képességéről, a tőkeképződésről. Ke­vés az ismeretünk a társadalom új rétegeiről, az új életformákról, az új társadalmi és gazdasági intézményekről, vállalkozásokról. Ezzel együtt úgy véljük, hogy optimista módon lehet a kötetpáron végig­tekinteni. Egy monografikus jellegű kutatás alapjában két feladatot lát el. Összegzi az eddigi ismereteket és programot ad az eljövendő kutatásokra vonatkozóan. Hisszük, hogy az olvasó úgy teheti le Mis­kolc története III. kötetét, hogy nem megszépítve, hanem, reálisan láthatja a város helyét, másfél évszázad alatt megtett útját és nagy­jából körvonalazódik számára a változás - megtorpanásoktól és fel­ívelésektől tarkított - íve. És természetesen azt is látjuk, hogy a rajz milyen pontokon, milyen témákban bizonytalanodik el, mit nem tu­dunk elég pontosan, hol vannak azok a foltok, amelyeket az elkö­vetkezendő évek munkájának kell felszámolnia. Erre azonban min­den esélyünk megvan.

Next

/
Thumbnails
Contents